Elsodorhatja a kisboltokat a bérverseny Nyomtatás
2017. március 01. szerda, 00:00

Több nagy nemzetközi áruházlánc a kötelező emelésen túlmenően is magasabb fizetést ad idén a dolgozóinak, sok kisboltnak ugyanakkor a túlélés válik kérdésessé a bérterhek növekedése miatt.


A korábbi évekhez képest az idén jóval gördülékenyebben zajlanak a bértárgyalások a nagy nemzetközi áruházláncoknál. Tavaly az Obinál például még sztrájkfeszültség vezetett az évek óta befagyott bérek kimozdításához, az idén már az ágazatban rekordnagyságúnak számító, 25 százalékos fizetésemelésről állapodtak meg a szakszervezettel. A SPAR pedig a tavalyi 4 milliárd forint után az idén mintegy 7 milliárdot invesztál a bérfejlesztésbe, amit a járulékcsökkentés csak kisebb mértékben, 1,5 milliárd forint erejéig kompenzál. Ez azt jelenti, hogy a körülbelül 13 ezer munkavállalóból közel négyezren a 15 százalékkal megemelt minimálbért, illetve 25 százalékkal magasabb garantált bérminimumot kapják. A fennmaradó csaknem kilencezer munkatárs bére pedig különböző mértékben, de egyaránt jelentősen emelkedik.

A pénzügyi évét februárban záró Tescónál és a Metrónál még kérdéses az idei béremelés mértéke. „A nagy láncok mind kénytelenek belátni, hogy az egész bérrendszerhez hozzá kell nyúlniuk, mivel a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős növekedése miatt összetorlódnak a fizetések, ami komoly bérfeszültséghez vezetne” – hangsúlyozta korábban lapunknak Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke. A cégek arra is rájöttek, hogy a nagy fluktuáció és a létszámhiány könnyen veszélyeztetheti a forgalom növekedését, ezért inkább hajlandók mélyebben a zsebükbe nyúlni a bérfejlesztésnél.

A munkaerő megtartása érdekében a kereskedelmi cégek már tavaly az országos átlagot jóval meghaladó béremelésre kényszerültek. A Lidl például 2016-ban két lépésben, összesen 20 százalékkal emelte meg fizikai munkavállalóinak a bérét. A TESCO 3,5 milliárd forintot fordított tavaly bérfejlesztésre, ami átlagosan 11 százalékos béremelést jelentett 14 ezer, nem vezető beosztású munkavállaló számára. Az Auchan átlagosan 10 százalékkal növelte áruházi dolgozói bérét 2016-ban, ami – rendhagyó módon – már 2015 októberében életbe lépett, emellett számos külön juttatást, többek között kiterjesztett baleset- és életbiztosítási rendszert vezetett be, így összesen 1,2 milliárd forintot fektetett be a bérfejlesztésébe.

Ezzel a tempóval eddig sem nagyon tudtak lépést tartani a kisebb boltok, a kötelező idei emelés pedig szinte kigazdálkodhatatlan te­her­növekedés sokak számára. Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkára nem vitatja, hogy időszerű és szükséges a bérfelzárkózás a kereskedelemben is, ám a minimálbér és a garantált bérminimum idei nagymértékű emelése nem egyformán érinti a multinacionális kiskereskedelmi láncokat és a kisebb cégeket. A jelenlegi béreket a tíz fő alatti kiskereskedelmi vállalkozásoknak a legnehezebb kitermelniük. Ez a vállalkozói réteg óriási versenyhátrányban van, hiszen termelékenységük esetenként csak tizede a nagy üzletláncokénak. A béremelés hatására a korábbi éveknél vélhetően nagyobb mértékben csökken a kisboltok száma, ami a vidéki élelmiszer-ellátásban problémákat okozhat, hiszen a nagy láncok a jövőben sem fognak ötezer fő alatti településen üzletet nyitni – hangsúlyozta lapunknak a főtitkár. Az MNKSZ szerint minden korábbinál nagyobb szükség volna olyan pályázati forrásokra, amelyekkel a hazai kereskedelmi vállalkozások javíthatnák hatékonyságukat és munkaerő-megtartó képességüket.

Forrás: Világgazdaság Online

Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint
13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo
rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás.

Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14.