K&H: az agrárvállalkozások nem használják ki a hatékonyságnövelés lehetőségeit Nyomtatás
2017. július 27. csütörtök, 00:00

A vállalatok közel fele (47 százaléka) használ hatékonyságnövelő eszközt, megválasztásuk azonban nem minden esetben jelent jó irányt, hiszen a hatékonyságnövelés kulcsa nem kizárólag a kiadások lefaragásában és az erőteljesebb termelésben rejlik - hangsúlyozta a közleményben Tresó István, a K&H Agrárüzletág fejlesztési főosztály vezetője. Legalább ilyen fontosnak nevezte a technológiafejlesztést, a humánerőforrás tudásszintjének növelését és a mérethatékonyságot is.


Az ilyen jellegű beruházásokat azért is nevezte sürgetőnek, mert a következő, 2020-ban kezdődő uniós ciklusban már az eddigieknél jóval kevesebb forrás áll majd az agrárium rendelkezésére, így a következő 2-3 évben meg kell teremteni annak a feltételeit, hogy uniós támogatás nélkül is életképesek legyenek a magyar gazdák. Ennek érdekében az erőforrásokkal hatékonyabban kell gazdálkodniuk a cégeknek - hangsúlyozta.
A hatékonyságnövelő eszközök közül a megkérdezettek 19 százaléka a költségcsökkentést, 12 százalék a termelés növelését, 12 százalék a kapacitásbővítést jelölte meg. Viszonylag kevés cég él a folyamatoptimalizálással és vállalatirányítási és kontrolling eszközök bevezetésével (7 és 5-5 százalék), miként a képzéssel is (7 százalék). Elenyésző azok száma, akik a precíziós gazdálkodást (2 százalék) a gépesítést (1 százalék) jelölték meg, és szinte senki sem említette a genetikai állomány javítását.
A következő három évben a mezőgazdasági cégek mintegy harmada tervez hatékonyságnövelő beruházást. A tervezett beruházások esetében is a leggyakoribb cél a termelés bővítése (36 százalék) és a költségcsökkentés (34 százalék), de számos válaszadó említette a piaci reakciókészség és a fogyasztói elvárásokhoz igazodás (30-30 százalék) javítását a tervezett beruházással szembeni elvárásként.
A K&H csoport a GfK Hungária Piackutató Intézettel közösen végzett felmérésében március 21. és április 6. között 48, háromszázmillió forint éves árbevételt meghaladó agrárcég vett részt.

Forrás: MTI

Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint
13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo
rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás.

Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14.