KSH: júniusban is stabilan nőtt az ipari termelés Nyomtatás
2017. augusztus 15. kedd, 00:00

Az ipari export volumene 4,6 százalékkal meghaladta a tavaly júniusit, a feldolgozóipari exportértékesítésen belül a 34 százalékot képviselő járműgyártás kivitele 3,6 százalékkal csökkent, míg a 15 százalékos súlyt képviselő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának külpiaci eladásai 7,2 százalékkal nőttek.


Az ipar belföldi értékesítése 2,6, ezen belül a feldolgozóiparé 3,6 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos hónapjához képest.
A teljes rendelésállomány 2,4 százalékkal elmaradt a tavaly júniusitól, annak ellenére, hogy új rendelésének volumene 6,0 százalékkal nőtt, az új exportrendelések 7,0, az új belföldi rendelések 0,4 százalékkal emelkedtek.
Az iparon belül a jelentős súlyt, 96 százalékot képviselő feldolgozóipar termelése 3,9 százalékkal nőtt, az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 0,4 százalékkal mérséklődött.
A feldolgozóipar tizenhárom alága közül csak háromban csökkent a termelés az előző év azonos hónapjához képest.
A májusi 10,3 százalékos növekedés után a feldolgozóipari termelés 29 százalékát adó járműgyártás kibocsátása 1,9 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A közúti jármű alkatrészeinek termelése 0,9 százalékkal emelkedett, a közúti gépjármű gyártásáé 4,1 százalékkal csökkent.
A feldolgozóipari termelésből 12 százalékkal részesülő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása, illetve ezen belül a legjelentősebb súlyú elektronikus fogyasztási cikk gyártása egyaránt 6,9 százalékkal nőtt.
A feldolgozóipari termelés egytizedét képviselő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 0,9 százalékkal emelkedett. A legnagyobb mértékben, 21,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit a feldolgozóipari termelésből 7,9 százalékkal részesülő gép, gépi berendezés gyártása, elsősorban a motor-, turbinagyártás kiemelkedő exportteljesítménye miatt - közölte a KSH.
A gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 5,7 százalékkal nőtt, a kisebb súlyú, 3,3 százalékos gyógyszergyártás 12,9 százalékkal bővült a hazai és a külpiaci eladások élénkülése miatt.
A járműgyártás belföldi értékesítése 3,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a gépgyártásban 11,0, a villamos berendezésekből 16,1 százalékkal nőttek a belföldi eladások. A vegyipar értékesítése 20,4 százalékos csökkenéssel folytatta idei lejtmenetét, a gyógyszeripar eladásai 6,2 százalékos növekedésbe fordultak a májusi eséséből.
Összességében a beruházási javak belföldi értékesítési volumene 6,4, a fogyasztási cikkeké 3,7 százalékkal, de ezen belül a tartós fogyasztási cikkeké 11,5 százalékkal nőtt.
Az exporteladások növekedését a járműipari kivitel 3,6 százalékos csökkenése fékezte, de az első félévben 2,9 százalékos volt a növekedés. A gépipar júniusban 22,3, a félévben 12,0 százalékkal növelte exportját, a számítástechnikai cikkek kivitele 7,2, a fél évben 8,2 százalékkal nőtt. Az élelmiszerexport júniusban csak 1,7, de a félév alatt 5,1 százalékkal nőtt, a gyógyszeripar kivitelének júniusi 19,9 százalékos növekedése a féléves adatot is 6,7 százalékosra húzta fel.
Az év első hat hónapjában az összes értékesítés 66 százalékát adó külpiaci eladások volumene 5,8, a 34 százalékát képviselő hazai értékesítésé 3,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
Az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 2,1 százalékos növekedése a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében 3,2 százalékos létszámbővülés mellett következett be.
Az ipari termelés Magyarország minden régiójában nőtt, a legnagyobb mértékben, 8,3 százalékkal Észak-Alföldön, a legkevésbé, 3,6 százalékkal Dél-Alföldön.

Forrás: MTI

Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint
13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo
rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás.

Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14.