Magyarországon nőtt a leggyorsabban az építőipari termelés az EU-ban júniusban Nyomtatás
2017. augusztus 23. szerda, 00:00

Az euróövezetben 3,4 százalékkal, az EU-ban 3,6 százalékkal nőtt az építőipar termelése az idén júniusban 2016 júniusához képest. Májusban az euróövezeti építőipari termelés 2,7 százalékkal nőtt, az EU-ban pedig 3,1 százalékkal.


Az euróövezet 19 tagállamának építőipari termelése júniusban 0,5 százalékkal csökkent az előző havihoz képest, az Európai Unió 28 tagállamában pedig 0,2 százalékkal csökkent. Májusban az euróövezetben 0,2 százalékkal, az EU-ban pedig 0,5 százalékkal csökkent az építőipar termelése az előző havihoz képest.
A legnagyobb havi csökkenést az építőipar termelésében Németországban regisztrálták júniusban, 1,0 százalékosat. Belgiumban és Franciaországban 0,7 százalékkal, az Egyesült Királyságban 0,2 százalékkal csökkent az ipari termelés. Szlovéniában 12,1 százalékos volt a növekedés, Spanyolországban és Szlovákiában 2,2 százalékos, Lengyelországban pedig 2,1 százalékos.
Magyarországon júniusban 1,1 százalékkal, májusban 7,5 százalékkal nőtt az ipari termelés az előző hónaphoz képest. A második negyedévi növekedés 6,3 százalékos volt az előző negyedévhez képest, az első negyedévi pedig 9,0 százalékos.
A legnagyobb éves növekedést Magyarországon regisztrálták júniusban, 27,2 százalékosat. Szlovéniában 21,2 százalékos, Svédországban 17,3 százalékos, Lengyelországban 13,4 százalékos volt a növekedés. Csökkenést Romániában és Szlovákiában mutattak ki, 6,3 és 0,5 százalékosat.
A júniusi 27,2 százalék növekedést megelőzően májusban 35,4 százalékkal nőtt a magyar építőipari termelés az egy évvel korábbihoz képest. Az idei második negyedév építőipari termelése 28,4 százalékkal haladta meg a tavalyi második negyedévit, az első negyedévi pedig 24,6 százalékkal az előző évit.

Forrás: MTI

Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint
13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo
rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás.

Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14.