A határon túli peres eljárások
A bírósági döntések magyar érintettsége Az élet számos területén kerülhetünk olyan helyzetbe külföldön, (pl. szerződéskötés, baleset, munkaviszony-létesítés, gyermekszületés, házasságkötés stb. kapcsán) hogy külföldi (polgári) bíróság döntésének leszünk kénytelenek alávetni magunkat.
A döntést követően - annak számos kihatására tekintettel - magyar bíróságok és hatóságok is érintettek lesznek a külföldi ítéletben, illetve annak végrehajtásában. (pl. kártérítési felelősség, munkaviszony fennállta, apaság megállapítása, házasság érvényessége stb. alapján).
 A külföldi peres eljárást, ítéletet követően – illetve arra alapozottan indult egyéb perben (pl.: apaság megállapítása - gyermektartás) - a magyar félben megfogalmazódhat, hogy érvényt szerezzen itthon is a külföldön már megállapított jogos igényének, vagy akár arra is juthat, -hogy szemben a külföldi ítélettel - a saját joga és bírósága kedvezőbb döntést hozhatott volna rá nézve.
Ilyen esetben merülhet fel a külföldi ítélet magyarországi elismertetésének kérdése, azaz a magyar hatóságok kifejezett megkeresése (kérelem előterjesztése), hogy a külföldi ítélet magyarországi alkalmazhatóságát és végrehajthatóságát állapítsák meg.
A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet (20 éve nem készül már ilyen típusú jogszabály…) szabályozza a fenti kérdéskört, amely elnevezéséből fakadóan polgári jogi jogviszonyokra alkalmazandó.
 Az első eldöntendő dolog egy külföldi ítélet kapcsán, hogy van-e közösségi jogszabály (EU) a határozatok kölcsönös elismerésére nézve (ha EU tag a másik ország). Amennyiben van, úgy annak szabályai irányadók az elismerés kérdésében. Amennyiben nincsen: fenn áll-e nemzetközi szerződés. Ez utóbbi hiányában: van-e a viszonosság a két ország között. Viszonosság: kölcsönös jogsegély, azaz a másik állam bíróságától érkező megkeresés (pl. az ítélet végrehajtása iránt) kölcsönös teljesítése.
A fenti nemzetközi szerződések, és gyakorlat mellett érvényesülnek a következő kisegítő rendelkezések:
Nem ismerhető el olyan ítélet, amelyre nézve magyar bíróságnak kizárólagos joghatósága van (kivéve a házassági bontást, ha az elismerését a magyar állampolgár volt házastárs kéri). El kell ismerni viszont az olyan ítéletet ahol a magyar bíróság joghatósága eleve kizárt.
El kell ismerni továbbá az olyan ítéletet is: 1. amelyet olyan bíróság hozott amely a magyar joghatósági szabályok szerint is eljárhatott volna, 2. amely jogerős, 3. amely vonatkozásában a viszonosság fennáll (az ítéletet meghozó ország és Magyarország között). A viszonosság fennállta kérdésében az igazságügyi és rendészeti miniszter ad ki az adott bíróságra kötelező nyilatkozatot.
Kizárólag a fent említett 3 pont együttes fennállta vezethet a külföldi ítélet elismerésre amennyiben az alábbi 5 feltétel is adott volt az ítélet hozatala kapcsán, illetve az ügy elbírálása során:
1. az elismerés nem ütközik a magyar közrendbe,
2. az ítélettel érintett személy részt vehetett az eljárásban,
3. az ítéletet olyan eljárásban hozták meg, amely a magyar eljárási jog alapvető elveit súlyosan nem sértette,
4. ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt azonos felek között magyar bíróság előtt pert még nem indítottak,
5.ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog tárgyában magyar bíróság azonos felek között korábban jogerős ítéletet még nem hozott. (ez utóbbi két eset: a folyamatban lévő magyarországi per, illetve az adott ügyben korábban meghozott magyarországi ítélet hiányát jelenti).
A fenti feltételek megléte megítélésében az a bíróság dönt, amelyiknek az eljárása során az elismerés kérdése felmerült. A külföldi ítéletet a hazai per során – a polgári perrendtartás szabályai szerint – hiteles fordításban kell előterjesztenie az ítélet elismerését kérő félnek.
A viszonosság fennállta két ügycsoportban nem feltétel:
1. a személyi állapotot (pl. származás, kihatással pl. a gyermektartásra, öröklésre) érintő külföldi ítélet esetében,
2. külföldi vagyonjogi határozat esetében, ha külföldi bíróság joghatósága a felek kikötésén alapult. Ez utóbbi esetben a felek kikötése - az eljáró bíróság meghatározására irányuló egyezségük -, csak akkor eredményezheti viszonosság hiányában is az elismerést, ha a megállapodásuk írásos, vagy egyébként megfelelt a felek üzleti szokásának.
 Érvénytelen a felek - eljáró bíróság és jog meghatározására irányuló – egyezsége, amennyiben az a fogyasztási szerződés vonatkozásában a fogyasztói, illetve a munkaszerződés vonatkozásában munkavállalói, jogok érvényesítésének korlátozására vezetne. (kedvezőtlenebb helyzetbe hozná a megállapodás a fogyasztót/munkavállalót a kinti /megállapodásban foglalt / jog szerint, mint itthon volna.). Ilyenkor tehát megállapodás esetében is csak akkor ismerhető el a külföldi ítélet, ha (az egyébként érvénytelen kikötést, a két ország közti) viszonosság alátámasztja.
Dr. Tokár Tamás
ügyvéd
www.tokar.hu
Kérdése van a cikkhez? Írja meg a
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
e-mailcímre! Szeretne díjmentesen konzultálni szakértőnkkel? Érdekli, hogy lehet ezt gyakorlatba ültetni a saját cégében?
A Lépéselőny Virtuális Irodaház üzleti közösség, az üzleti partner keresésre alkalmas cégtár, szakmai tudakozó. Legyen a célja új vevő szerzés, értékesítés – a Lépéselőnnyel a bevétel és a haszon nem marad el. A magyar gazdaság szereplői közti üzleti kommunikáció terepe. Minden, ami egy vezető, cégvezető, ügyvezető igazgató életében nélkülözhetetlen: a vezetőképzés alapjai, a cégvezetés feladatai, a humánpolitika, a tőzsde, az irodavezetés – összefoglalva gyakorlatban használható ötletek a vezetői munka minden részletéhez. A Lépéselőny Virtuális Irodaház olyan, mint egy cégvezető képző, egy gyakorlati vezetőképzés a cégvezetés részére, hogyan foglalkozzon cégével, hogy hatékony legyen és több profitot termeljen. |
