Hogyan alakul a cégmegszűnések száma

Kilátások 2008-ra

Az elmúlt évben közel 25 százalékkal nőtt annak a valószínűsége, hogy a cégek fizetésképtelenné válnak, így 2007-ben a vállalkozások 3,8 százaléka nem tudta teljesíteni kötelezettségeit, de vannak egyes iparágak, amelyek csődrátája megközelítette a 6-7 százalékot. A leginkább kockázatosnak évek óta a biztonsági tevékenység, a textil- és építőipar számít. A Coface előrejelzése szerint 2010-ig változatlan marad a helyzet.

2007-ben a fizetésképtelenségi eljárások száma Magyarországon 24 százalékkal ugrott meg, ami négyszerese a 2005-ben mért 5,8 százalékos emelkedésnek, eközben a regisztrált cégek száma továbbra is emelkedett, tavaly már nagyjából minden huszonhetedik hazai cég került válságba – derül ki a Coface Hungary friss elemzéséből. A „céghalálozások” oka az esetek 95 százalékában a fizetésképtelenné válás vagy a szándékos nemfizetés. Csupán a megszűnések öt százaléka tekinthető valós tevékenység-befejezésnek. A rengeteg új cég alapításának hátterében gyakran nem az új vállalkozások létrehozása és beruházások állnak, hanem az a folyamat, hogy a megszűnő helyébe sok esetben két másik lép, s az egyikben a vállalkozás üzleti folyamatait, a másikban viszont a tartozásait viszi tovább a tulajdonos.

Továbbra is nagymértékben nőtt a végelszámolások száma (+61,15%), a felszámolási eljárások volumene pedig közel három százalékkal növekedett meg. Nem javult a helyzet a „igazi csődeljárások” számát tekintve, amelyek a vállalkozások fizetőképességének helyreállítására, azaz azok megmentésére irányulnak. Ilyen eljárások továbbra is rendkívül alacsony számban indulnak. A tavalyi évben mindösszesen 20 ilyen eljárás indult Magyarországon. Azonban abban nincs változás, hogy megtérülést alig hoznak a hitelezőknek az eljárások. A végelszámolások növekedése azt is jelenthetné, hogy a cégvezetők szembe néznek cégeik működésének problémáival és befejezik tevékenykedésüket. Ezzel szemben a nagy mértékű növekedés okát a Coface abban látja, hogy még mindig tömegesen vannak jelen a kényszervállalkozások. Ezek a kényszervállalkozók nem végeznek valódi gazdasági teljesítményt, eltűnésük nem fogja érdemben befolyásolni az ország gazdasági mutatóit. A valódi gazdasági tevékenységet folytató vállalkozások is súlyos likviditási problémákkal küzdenek. A több mint egymillió gazdasági szervezetből csak 40 ezer számít hitelképesnek ez a helyzet tovább romlik, hiszen a vállalatok és cégek kevesebb, mint egyharmadának van növekvő bevétele. Túlsúlyban vannak a kereskedő vállalatok, cégek, holott inkább termelni és exportálni kellene.

A fizetésképtelenségi eljárások iparágankénti számát vizsgálva kiderül: a legtöbb eljárásban változatlanul a kis- és nagykereskedelmi tevékenységet végző vállalkozások, valamint az építőiparban tevékenykedő cégek érintettek. Ezek mellett az ingatlangazdálkodási és a turisztikában, vendéglátásban érdekelt vállalkozások vannak nagy számban az eljárás alá vontak között. A kockázatosságot reálisan tükröző fizetésképtelenségi hányadot tekintve a biztonsági tevékenységet folytató cégek, valamint a textil- és az építőipar áll az első három helyen, de az azt követő faipar, takarítás, fémipar és a nagykereskedelem értéke is az országos átlag felett található.

A földrajzi eloszlást vizsgálva kiderül, hogy a 2007-es év során a legtöbb eljárást a fővárosban, valamint Pest megyében folytatták. A fizetésképtelenségi eljárások szempontjából a legrosszabb helyzetben Szabolcs-Szatmár-Bereg megye van. A bejegyzett cégek számára vetített csődhányad Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legmagasabb az elmúlt évben.

Mikael C. Szabo a Coface Hungary országigazgatója arra számít, hogy a hazai kis- és közepes vállalkozások ellen idén jóval több behajtási eljárás indul majd, mint tavaly. Az év első napján a Coface adatbázisában levő cégek közül csaknem 6 adós ellen indítottak felszámolási eljárást, jóllehet eddig a napi „csúcs” három eljárás volt. Szabo hangsúlyozta, a végelszámolások döntő többségét a fizetési problémák miatt kezdik el, s ezt csak alátámasztja az a tény, hogy a végelszámolások 90 százaléka fordul át az eljárás során felszámolásba.
Gyakran maguk a hitelezők - vagyis azok, akiknek nem fizetnek ügyfeleik - is felelősek a késedelmesen fizető ügyfelek rossz adóssá válásáért. A hazai vállalkozások óriási hányadánál teljesen hiányzik az üzleti terv, az egyetlen elvárás a forgalom növelése, amely miatt a profitabilitás abszolút másodlagos szerepet kap.
Idehaza a kisebb, tőkehiányos cégek képtelenek az "elővigyázatosságra". Magyarországon csupán 600 cég használ hitelbiztosítást és csak 900 vásárol rendszeresen hitelminősítést, a kinnlevőségek kevesebb, mint 2 százaléka kerül csak behajtó céghez, noha az éves forgalmuknak csupán néhány ezrelékébe kerülne. „Amennyiben ez a hanyag szokás, vagy hiányzó kockázatkezelési üzleti kultúra gyökeresen nem változik meg, nem fog a fizetési morál a pozitív irányba elmozdulni” – zárja Mikael C. Szabo.

Forrás: Coface Hungary Credit Management Services Kft.

Kérdése van a cikkhez? Írja meg a Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. e-mailcímre!

Szeretne díjmentesen konzultálni szakértőnkkel? Érdekli, hogy lehet ezt gyakorlatba ültetni a saját cégében?

Üzleti Közösségünk tagjaként erre IS jogosult egész évben! Részletekért kattintson ide →