Az elemzés a térség 13 országának (Magyarország, Lengyelország, Bulgária, Horvátország, Csehország, Észtország, Finnország, Görögország, Litvánia, Lettország, Románia, Szlovákia és Szlovénia) gazdasági teljesítményét hasonlítja össze, bemutatja a térség gazdasági fejlődésének legfontosabb mozgatórugóit, valamint számba veszi a további fejlesztési lehetőségeket.

Megállapítják, a gyors növekedést a térség kkv-ágazatának élen járó munkahelyteremtő és exportképessége teszi lehetővé, ami elsősorban a képzett munkaerőnek, a digitális gazdaságra történő átállásnak és a szárnyaló e-kereskedelemnek (utóbbi 2007 óta 200 százalékkal nőtt) köszönhető. Magyarország a térség fontos exportőre, 1,65 milliárd dollár  értékű e-kereskedelmi piacával az ötödik helyen áll az elemzett országok között.

A gyors növekedést részben az uniós finanszírozás tette lehetővé, amely csökkentette a különbségeket a térség és a fejlett nyugat-európai országok között,  számos ország fejlődése a regionális kohézióra összpontosító európai uniós források felhasználásával függ össze.

A vizsgált gazdaságok erősödésének egyik fontos indikátora a termelékenység növekedése, amelynek növekedési üteme közel kétszerese a fejlettebb európai országokénak (2007 óta 9 százalékkal nőtt), miközben minden negyedik EU-ban regisztrált kkv (22 millióból 5,2 millió) a vizsgált régió egyik országában található. Mivel a vizsgált piacok kis- és középvállalkozásai egyre bátrabban tesznek lépéseket a külföldön történő terjeszkedés felé, a térség exportjának GDP-hez viszonyított aránya 14 százalékponttal magasabb (56 százalék), mint más EU-országokban.

A munkavállalók magas képzettsége és a nyugat-európai országokhoz képest alacsony bérszínvonal növeli a régió versenyképességét. A munkavállalói kompenzáció a nyugat-európainak körülbelül harmada, ugyanakkor a térségben az utóbbi években kétszer olyan gyorsan nő a magas szintű számítástechnikai képzettséggel rendelkező munkavállalók száma, mint a többi európai országban. Az egységes európai jogi környezet, valamint az alacsonyabb adók ugyancsak megkönnyítik a térség országai számára az érettebb piacokhoz történő felzárkózást.

A digitális infrastruktúra fejlődése pozitív hatással van a digitális ágazatokra, például az e-kereskedelemre. A vizsgált országokban 2017-ben a háztartások több mint 80 százaléka rendelkezett internet-hozzáféréssel. Az internetes felhasználók aránya az utóbbi évtizedben 100 százalékkal emelkedett (a többi EU-országban 40 százalékkal). Ennek köszönhetően a helyi vállalkozások az elmúlt 11 évben több mint 200 százalékos növekedést tapasztalhattak az internetes kereskedelem területén, és az online megrendelésekkel rendelkező cégek száma 81 százalékkal nőtt. Európában jelenleg minden negyedik online vásárló a térség valamelyik országából jön.

A régió országai kihasználják az egységes piac előnyeit, amely lehetővé teszi az áruk, a tőke és a szolgáltatások szabad kereskedelmét. A kis- és középvállalkozások által megtermelt áruk és szolgáltatások regionális szinten az export közel felét teszik ki, a külföldön értékesített áruk és szolgáltatások összértékének 49 százalékát adják (ez 4 százalékponttal több, mint az érettebb piacokon).

A kkv-ágazat a magyar gazdaságban is fontos szerepet játszik az elemzés szerint. A magyarországi kkv-k száma 2015-ben megközelítőleg 536 ezer volt, amelyek közül 31 ezernek volt több mint 10 alkalmazottja. A kkv-k foglalkoztatási részaránya Magyarországon valamivel magasabb (69,8 százalék), mint a régiós átlag (68,6 százalék), vagy mint Nyugat-Európa átlaga (68,9 százalék).

A magyar export 101,8 milliárd eurót tesz ki, ami a GDP közel 90 százaléka, ezzel jóval meghaladja a regionális és az európai átlagokat. Magyarországon 32 700 exportőr van, az exportőrök 98 százaléka a kkv-ágazatból kerül ki. Az online exportot a kkv-k dominálják, de más piacokkal való összehasonlításban a nagyvállalatok jelenléte is viszonylag erős. Mintegy 1500 online exportőr van, nem számítva a 10 főnél kevesebb főt foglalkoztató mikrovállalkozásokat. Az exportáló kkv-k 15,5 százaléka értékesít külföldi piacokra az interneten, ami körülbelül megegyezik a regionális átlaggal (16,6 százalék).

Forrás: MTI