Magas István, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora tanulmányában a kis, nyitott gazdaságok külső sokkokkal szembeni ellenálló képességét és a pénzügyi integráció alkalmazkodási típusait vizsgálta az 1993-2016-os időszakban. A szerző két országcsoport viselkedését hasonlította össze. Az egyikben, az A típusba sorolható országoknál nagyobb monetáris függetlenség és kisebb árfolyam-stabilitás jellemezte a pénzügypolitikát, a B-típusba tartozó országok az eurózóna tagjai, amelyek a tagsággal együtt feladták a monetáris függetlenségüket, viszont a teljes árfolyam-stabilitást választották. A tanulmány szerint sokféle alkalmazkodást lehetett megfigyelni. Míg a nem eurózóna-tag Csehország a hagyományosan konzervatív, monetárisan független, a rugalmas árfolyamokon és kamat-különbségeken alapuló sikeres pénzügyi alkalmazkodás példája volt, addig az eurót bevezető Portugália és Görögország jellemezte a külső sokkoknak nehezen ellenálló országok nehéz helyzetét. Egy esetleges magyarországi euró-bevezetéssel az ország külső pénzügyi ellenálló képessége javulna, de a meglévő versenyképességi hiányosságok nem tűnnének el - derül ki a tanulmányból.

Balog Ádám, az MKB vezérigazgatója írásában az Európai Unió kis- és középvállalati (kkv) szektorának finanszírozási helyzetét vizsgálva megállapítja, hogy az uniós tapasztalatok alapján 2011 óta jelentősen enyhültek a forrásbevonás kondíciói, ám a bankhitelek magas aránya egy pénzügyi válsághelyzet esetén jelentős kockázatokat hordozhat magában. A szerző rámutat arra, hogy ezeknek a káros hatásoknak a tompításában fontos szerepet tölthet be a hitelgaranciák szerepének növelése. Ezzel együtt a szerző a tanulmánya bemutatásán elmondta: még a garanciaintézmények készfizető kezességvállalásával adott hitelek esetén is magas a "bukási arány", mert a kezességvállalás mellett azok a kiscégek vehetnek fel hiteleket, amelyek e nélkül egyáltalán nem kapnának kölcsönöket.

Fáykiss Péter, Palicz Alexandr, Szakács János és Zsigó Márton a nemzetközi gyakorlatok és a hazai előírások első két és fél évének eredményei alapján áttekintik a hazai lakossági hitelezés tapasztalatait az adósságfék-szabályok kapcsán. Azt állapították meg, hogy az intézkedések nem korlátozzák a fenntartható hitelezési folyamatokat, azonban érdemben segítik a hitelezés egészséges szerkezetének megtartását a túlzottan kockázatos hitelek visszafogásával.

Ilyés Tamás és Varga Lóránt tanulmányukban a fizetési kártya elfogadását vizsgálják a magyar kiskereskedelmi szektorban az online pénztárgépek adatbázisa alapján. Több jellemzőt vizsgálva megállapítják, hogy az elfogadást leginkább meghatározó tényező az üzletméret, mivel a közepes vagy nagy üzletek magasabb arányban fogadják el a kártyákat a vásárlások alkalmával, esetükben magas a kártya-elfogadás aránya.

Forrás: MTI