2010. március 1-jétől, új szabályok léptek életbe a fogyasztónak nyújtott hitelekről szóló 2009. évi CLXII . törvénnyel, illetve a körültekintő lakossági hitelezésről szóló 361/2009. (XII . 30.) Kormány rendelettel, amelyek érintik a lakossági jelzáloghitelfelvételt.

A fogyasztóknak nyújtott hitelekről szóló törvény

E szabályok csak a március 1-jét követő időpont után kötött szerződések esetében alkalmazhatók.
Az eddigi gyakorlattól eltérően a törvény alapján az adós minden esetben jogosult az előtörlesztésre.
- A jelzáloghitel előtörlesztése esetén a hitelező jogosult az előtörlesztés miatt keletkezett költségeinek megtérítésére. Az érvényesített költségek mértéke - a törvényben meghatározott eltérést kivéve – nem haladhatja meg az előtörlesztett összeg 2 százalékát.
- A jelzáloglevéllel finanszírozott kölcsönszerződés esetén - ideértve a jelzálog-hitelintézet által refinanszírozott kölcsönszerződést is - a hitelező jogosult az előtörlesztéssel kapcsolatos, a 2 százalékban meghatározott mértéket meghaladó költségét is érvényesíteni, ha az előtörlesztés olyan időszakra esik, amikor a jelzáloghitel kamata rögzített, vagy változó kamatú és az előtörlesztésre a kamatperióduson belül kerül sor. Az érvényesített költségek mértéke ebben az esetben nem haladhatja meg az előtörlesztett összeg 2,5 százalékát.

Egymillió forint jelzáloghitel előtörlesztése tehát márciustól legfeljebb húszezer, de speciális - jelzáloglevéllel finanszírozott - esetben is maximum huszonötezer forint lehet.
- A fent meghatározott költségen felül a hitelező az előtörlesztés során semmilyen további fizetési kötelezettséget nem írhat elő.
- Nem illeti meg a hitelezőt a költségtérítés, ha az előtörlesztés visszafizetési biztosítékként kötött biztosítási szerződés alapján történt.
- Szintén nem illeti meg a hitelezőt a költségtérítés a fogyasztó teljes előtörlesztése (végtörlesztés) esetén, ha a fogyasztó fenn álló tartozása nem haladja meg az egymillió forintot és a megelőző tizenkét hónap alatt előtörlesztést nem teljesített.

A körültekintő lakossági hitelezés áltatalános követelményei
A kormány múlt év végén elfogadta a körültekintő lakossági hitelezés feltételeiről és a hitelképesség vizsgálatáról szóló 361/2009. (XII. 30.) Kormány rendeletet. A rendelet szerint a pénzügyi intézmények nem nyújthatnak hitelt kizárólag a hitelkockázati fedezet - pl. a fedezetül felajánlott ingatlan értékének - figyelembevételével, a természetes személy hitelképességét, illetve hitelezhetőségét minden egyes hitelbírálatkor meg kell vizsgálniuk. Saját szabályzatukban rögzíteniük kell, hogy kiknek, milyen feltételekkel nyújtanak hitelt, mit vesznek figyelembe jövedelemként, milyen igazolások, nyilatkozatok meglétét teszik kötelezővé a hitelfelvételhez. Ez jelenleg is élő gyakorlat, azonban eddig nem volt részletes jogszabályi előírásokhoz kötve a hitelbírálati folyamat. A hitelnyújtónak figyelembe kell venni a hitelezhetőségi limit meghatározásakor a természetes személy összes ismert hiteltartozását, amely a hitelnyújtóval vagy más hitelnyújtóval szemben áll fenn.

A belső szabályzatban rögzített feltételek és a hitelképességi vizsgálat alapján alakul ki az egyes személyek úgynevezett hitelezhetőségi limitje, vagyis az a forintban megállapított összeg, ami kifejezi a maximális havi törlesztési képességet. A pénzügyi intézmények csak olyan hitelt nyújthatnak, amelynek a törlesztőrészlete ezt az összeget nem haladja meg.
Euróhitel esetében a havi törlesztőrészlet nem lehet magasabb a hitelezhetőségi limit 80 százalékánál, más deviza esetén (pl. svájci frank) pedig 60 százalékánál.

Az új rendelet szerint a kihelyezett hitel aránya forinthitel esetében a fedezetként felajánlott ingatlan értékének legfeljebb 75 százaléka lehet, pénzügyi lízingnél 80 százalék.

Euróhitel esetében az ingatlan forgalmi értékének 60 százaléka, pénzügyi lízing esetén 65 százalék. Más devizahitel esetében pedig 45 százalék, pénzügyi lízingnél 50 százalék lehet az arány.

Forrás: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete