A GKI - Microsoft versenyképességi és üzleti környezeti indexei 2010. március
A versenyképességi index (VEX) 2009 negyedik negyedévében Csehországban stagnált, a többi vizsgált országban nőtt. Az üzleti környezetet Magyarországon jellemző index (ÜX) értéke 35 volt, lényegesen magasabb az előző negyedévinél.

1. Versenyképességi index (VEX)

2009 negyedik negyedévében az előző negyedévhez képest a versenyképességi index Csehországban stagnált, a többi vizsgált országban emelkedett, a legnagyobb mértékben Szlovéniában és Lengyelországban (1,9%-kal, illetve 1,1%-kal) , a legkisebb mértékben pedig Magyarországon (0,3%-kal).

A VEX tényezői közül a makrogazdasági teljesítményt kifejező index értéke 2009 harmadik negyedévéhez képest Csehországban 1,2%-kal csökkent, Szlovéniában 3,2%-kal, Romániában 2,4%-kal nőtt. Magyarország (1,1%-os növekedéssel) Lengyelország után (2%) következik. A makrogazdasági teljesítmény indexének javulása döntően a világgazdasági válság lecsengésére vezethető vissza. Romániában, Magyarországon és Lengyelországban az export, Szlovéniában az export mellett a beruházások növekedése volt a makrogazdasági teljesítmény javulásának legfőbb forrása.

A munkatermelékenységi index 2009 negyedik negyedévében Magyarországon, Romániában és Ausztriában valamelyest csökkent (0,3-1%-kal), míg Lengyelországban, Szlovéniában, Csehországban és Szlovákiában, 1-1,6%-kal emelkedett. A világgazdasági válság idején ezek a változások ellentmondásosan értékelhetők. A viszonylag kedvezőtlen magyar, román és osztrák teljesítmény azzal kapcsolatos, hogy lelassult a foglalkoztatottak számának visszaesése. Ezzel szemben a többi vizsgált országban a termelékenység javulásának az volt a forrása, hogy a foglalkoztatottak számának a csökkenése folytatódott, vagyis ezekben az országokban a válság negatív foglalkoztatási hatásai valamivel később jelentkeztek.

A költség-versenyképesség 2009 negyedik negyedévében Csehországban, Szlovákiában és Szlovéniában javult, a többi vizsgált országban romlott, a legnagyobb mértékben Romániában és Lengyelországban, a legkisebb mértékben Magyarországon. A költség-versenyképesség javulása Szlovákiában és Szlovéniában az egységnyi munkaerőköltség-index csökkenésére, illetve csak csekély mértékű emelkedésére, valamint a recesszió miatt alig emelkedő termelői árindexre vezethető vissza. Csehországban az említetteken kívül szerepet játszott még a nemzeti valuta csekély mértékű leértékelődése az euróval szemben. Magyarország esetében a kismértékű romlás oka a valamelyest emelkedő termelői árindex volt.

A magyar versenyképességi index 2009 negyedik negyedévi kismértékű javulásában a fő szerepet az export bővülése játszotta.


2. Az üzleti környezeti index (ÜX)

Az ÜX 2007 elejétől a 2009 első negyedéves mélypontig szinte folyamatosan csökkent, ettől kezdve azonban folyamatosan növekedett. A tavalyi negyedik negyedévben is érzékelhető volt a javuló tendencia: az ÜX jelentősen emelkedett. A mutató értéke azonban még így is elmaradt a hosszú távú átlagtól, de már kissé meghaladta a válság előtti utolsó ?békenegyedév?, azaz a 2008 második negyedév értékét. Mind a négy ÜX-öt alkotó részmutató kedvezőbb helyzetre utal az előző negyedévhez képest.

Az állami magatartás kiszámíthatatlansága a vállalkozások véleménye szerint a negyedik negyedévben sokkal kevésbé volt zavaró, mint korábban. E részmutató saját hosszú távú átlaga alá csökkent. Minden bizonnyal az is hozzájárult a korábbiaknál kedvezőbb megítéléshez, hogy a kormányzat ekkor már nem hozott a jövőt érintő komolyabb intézkedéseket. A kis- és középvállalatok ebben a tekintetben továbbra is kritikusabbak, mint a nagyok.

Ugyan az üzleti környezet bizonytalan voltának említési gyakorisága is jelentősen csökkent a tavalyi negyedik negyedévben, de ez az érték még mindig igen jelentős gazdálkodói kockázatokra utal. A bizonytalan gazdálkodási környezetre leginkább a kisvállalkozások érzékenyek, amelyek a legkevésbé képesek védekezni a környezeti hatásokkal szemben.

A 10 éves magyar állampapírok kamatfelárának negyedéves átlaga 2008 elejétől 2009 első negyedévéig folyamatosan növekedett, azóta viszont csökken. Míg azonban a harmadik negyedévben a csökkenés igen jelentős, 27%-os volt, addig a negyedik negyedévben már csak 7%-os. A kamatfelár csökkenések ellenére sem változott Magyarország pozíciója a régióban: a közép-európai gazdaságok közül itt a legmagasabb a kamatfelár.

Az üzleti infrastruktúra alakulását jellemző új gépkocsi-eladások 2005 közepe óta lényegében csökkenő trendet követnek. 2009 negyedik negyedévében az előző időszakhoz képest valamelyest ugyan javult a kép, de a pozitív irányú elmozdulás egyelőre nem jelentős.

Forrás: GKI