Az élénkülés persze egyáltalán nem nevezhető meglepőnek: a legfontosabb ok, hogy az elmúlt hat-hét év során óriási halasztott kereslet halmozódott fel a piacon, amely a lakásárak csökkenésével és a fogyasztói bizalom növekedésével együtt már sokakat lépésre ösztönöz. A másik ok, hogy a lakáshitelek átlagos kamatlába – nagyrészt az MNB kamatvágásainak köszönhetően – az augusztusig tartó egy év alatt több mint 2 százalékponttal, 5,49 százalékra csökkent, emellett – a szocpollal együtt – jelenleg négyféle támogatott konstrukció érhető el a piacon.

A kilátásokat illetően biztatónak tekinthetők a tegnap nyilvánosságra hozott Deloitte-Scale BankIndex kutatás legfrissebb eredményei is. Ezek alapján a lakosság ugyan jellemzően továbbra is elutasítja a hitelfelvételt, de ennek az elutasításnak a mértéke következetesen csökken, sőt, egyre többen viszonyulnak pozitívan a hitelekhez.

Fülöp András, a Deloitte Zrt. vezető partnere elmondta: „ A három fő témát, vagyis a hitelezést, fogyasztást és megtakarítást tekintve a legmagasabb emelkedést a hitelezési szegmensben láthatjuk az utóbbi félévben. Ennek az attitűd-átrendeződésnek az elsődleges oka vélhetően a lakossági jelzáloghitel-piacon tapasztalható éledezéssel függ össze. Az új folyósítások volumenének 2014 első felében makroszinten tapasztalható emelkedését ugyanis nem a fogyasztási hitelek, sokkal inkább a lakáshitelek dominálták.

Az új lakáshitel kihelyezések átlagosan havi szinten 16 milliárd forint fölött alakultak az első félévben, ami a végtörlesztés óta a legnagyobb összeget jelenti.”