MNB-lakásárindex: átlagosan 15,4 százalékkal nőttek a lakásárak tavaly Nyomtatás
2017. május 10. szerda, 00:00

A lakásárak éves növekedési üteme még mindig a fővárosban volt a legmagasabb, meghaladta a 22 százalékot, míg az egyéb városokban átlagosan 13,8 százalékot, a községekben 9,3 százalékot tett ki.


A negyedik negyedévben mindössze egy százalékkal nőttek a lakásárak az előző negyedévi 5,7 százalék után, reálértelemben pedig érdemben nem volt változás.
Területi megoszlás alapján a lakásárak növekedése szintén lassult a fővárosban és a vidéki városokban az utolsó hónapokban, Budapesten az előző negyedévben megfigyelt 4,5 százalékról 1,6 százalékra, míg a többi városban 3,8 százalékról 2,2 százalékra. A községekben viszont csökkentek a lakásárak a negyedik negyedévben.
A vidéki lakások ára nominálisan 1,3-3,8 százalék között változott a különböző régiókban 2016 utolsó negyedévében. A legnagyobb mértékben, 3,8 százalékkal Dél-Alföldön, míg a legkisebb mértékben Közép- és Dél-Dunántúlon emelkedtek a városi lakások árai. A vidéki városok lakásárainak éves dinamikájában már nagyobb volt a szórás: Közép-Magyarországon drágultak legjobban, csaknem 18 százalékkal 2016 végén, míg Észak-Magyarországon ugyanekkor csupán mintegy 10 százalék volt az éves növekedés.

Forrás: MTI

Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint
13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo
rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás.

Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14.
 

Weboldalunk cookie-kat használ annak érdekében, hogy jobb felhasználói élményt biztosítson azáltal, hogy a cookie-k megjegyzik a személyes beállításait. További információkért olvassa el az Adatkezelési Szabályzatunkat.

A fentiekket egyetértek.