|
Az euróövezet a világ többi részével folytatott kereskedelemben 24,6 milliárd eurós többletet halmozott fel májusban, ami több mint 34 százalékkal nagyobb az egy évvel korábbi 18,3 milliárd eurónál - derült ki az Európai Unió statisztikai hivatalának (Eurostat) nyilvánosságra hozott jelentéséből.
Az első becslés szerint a 19 országot tömörítő eurózóna exportja éves összevetésben 2 százalékkal, 167,4 milliárd euróra nőtt, az import viszont 2 százalékkal, 142,8 milliárd euróra esett.
Az idei első öt hónapban a kivitel értéke 826,6 milliárd euró volt, nagyjából stagnált, a behozatalé pedig 3 százalékkal, 721,3 milliárd euróra mérséklődött, így a kereskedelmi mérleg 105,3 milliárd euró többlettel zárt, szemben az egy évvel korábbi 85,9 milliárd euróval.
Az euróövezeten belüli kereskedelem értéke 139,4 milliárd eurót tett ki májusban, 1 százalékkal növekedett az egy évvel korábbihoz képest, míg január-májusban 1 százalékkal, 705,5 milliárd euróra emelkedett.
Az egész Európai Uniót tekintve a világ többi részével folytatott kereskedelemben az uniós export értéke májusban éves összehasonlításban 2 százalékkal, 142,7 milliárd euróra, míg az importé 3 százalékkal, 136,3 milliárd euróra zsugorodott. A mérleg többlete 6,4 milliárd eurót tett ki, szemben az egy évvel korábbi 5,8 milliárd euróval.
Január-májusban az uniós kivitel 4 százalékkal, 699 milliárd euróra, a behozatal pedig ugyancsak 4 százalékkal, 689,5 milliárd euróra csökkent. A mérleg többlete 9,5 milliárd euró volt, szemben az egy évvel korábbi 10,5 milliárdos szufficittel.
Az Európai Unión belüli kereskedelmi forgalom értéke éves összevetésben májusban 1 százalékkal, 252 milliárd euróra, az első öt hónapban pedig 1 százalékkal, 1281,1 milliárd euróra növekedett.
Az EU legfőbb partnerei közül január-májusban többlet keletkezett az Egyesült Államokkal (45,5 milliárd euró), a Svájccal (7,6 milliárd euró), a Törökországgal (4,5 milliárd euró) és a Kanadával (2,4 milliárd euró) folytatott kereskedelemben, míg hiányt mutatott a mérleg Kína (70,3 milliárd euró), Oroszország (18,7 milliárd euró), Japán (5,7 milliárd euró), Norvégia (5,0 milliárd euró), Dél-Korea (0,2 milliárd euró) és India (1,7 milliárd euró) esetében.
Az Eurostat országokra bontott, szezonális kiigazítással számolt adatai szerint Magyarország unión kívüli exportja 6,3 százalékkal, 1,3 milliárd euróra csökkent, importja pedig 1,5 milliárd eurón stagnált májusban az előző hónaphoz képest.
Az év első öt hónapjában Magyarország teljes exportja 4 százalékkal, 37,7 milliárd euróra, importja pedig 1 százalékkal, 34,5 milliárd euróra növekedett, így a mérleg többlete 3,2 milliárd euróra emelkedett az egy évvel korábbi 2,3 milliárd euróról. Ezen belül az uniós országokba irányuló magyar export 5 százalékkal 31,1 milliárd euróra, az import pedig 3 százalékkal 26,7 milliárd euróra emelkedett, így a többlet 4,4 milliárd euró volt, szemben az egy évvel korábbi 3,8 milliárd euróval. Az unión kívüli országokba irányuló magyar export 2 százalékkal 6,6 milliárd euróra, az import pedig 5 százalékkal, 7,8 milliárd euróra mérséklődött, így a hiány 1,2 milliárd euróra rúgott, szemben az egy évvel korábbi 1,4 milliárd eurós deficittel.
Forrás: NAV
Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint
13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo
rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás.
Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14. |
