Rosszhitel-figyelő szolgáltatást indított az EBRD Nyomtatás
2016. szeptember 06. kedd, 00:00

A közép- és kelet-európai bankrendszereket terhelő, nem teljesítő kinnlevőségek problémájának kezelésére hozott létre új online információmegosztó szolgáltatást az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD).


Az NPL Initiative (NPL: non-performing loans, nem teljesítő hitelek) nevű kezdeményezés a bank londoni székhelyének csütörtöki tájékoztatása szerint azt a célt szolgálja, hogy a térségi bankok az információcsere mellett a nem teljesítő követelések jelentette kockázatok kivédésének lehetséges módszereit is megoszthassák egymással.
Az EBRD tájékoztatása szerint a csütörtökön indult szolgáltatás a közép- és kelet-európai bankrendszerek pénzügyi stabilitásának erősítését szolgáló Bécsi Kezdeményezés szélesebb keretrendszerébe illeszkedik.
A Bécsi Kezdeményezés alapján - amelynek kialakításában az EBRD mellett a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF), az Európai Bizottságnak, az Európai Beruházási Banknak (EIB) és a Világbank-csoportnak is kulcsszerepe volt - a Lehman Brothers amerikai nagybank 2008. őszi csődjét követő globális piaci pánikhelyzetben a nyugat-európai bankok kötelezettséget vállaltak közép- és kelet-európai érdekeltségeik finanszírozásának fenntartására, és ehhez annak idején jórészt tartották is magukat.
Az EBRD nem sokkal később elindította a "Bécs 2.0" Kezdeményezést is. Ennek célja az európai felzárkózó térség bankszektorainak megóvása volt az euróövezeti adósságválság negatív finanszírozási hatásaitól.
A bécsi kezdeményezések irányító testülete azóta is negyedévenként találkozik és felméri a helyzetet, megállapításait pedig átfogó elemzésekben összegzi.
A mindezt kiegészítő NPL Initiative indulásának csütörtöki bejelentéséhez fűzött indoklásában az EBRD hangsúlyozza, hogy a legnagyobb európai bankok még mindig 1100 milliárd eurónyi nem teljesítő követeléstömeget görgetnek maguk előtt, és ez stabilitásukat és kihelyezési kapacitásukat egyaránt gyengíti. Mivel a közép-, kelet- és délkelet-európai gazdaságokban fontos szerepet játszanak a nyugat-európai székhelyű bankok, és e térség gazdaságai küszködnek a legmagasabb és legmakacsabb nem teljesítő kinnlevőség-rátákkal, a probléma kezelési módjának javítása továbbra is elsődleges fontosságú feladat - hangsúlyozza csütörtöki indoklásában az EBRD.
Más nagy londoni házak szerint a magyar bankrendszerben már megindult a nem teljesítő hitelállomány csökkenése.
A Moody's Investors Service nemzetközi hitelminősítő nemrégiben stabilról pozitívra javította a magyar bankrendszer kilátását, és ehhez fűzött előrejelzésében azt valószínűsítette, hogy a nem teljesítő kinnlevőségek aránya a szektorszintű bruttó követelésportfolión belül 2016 végéig 12 százalék körüli szintre csökken a tavalyi év végén mért 13,1 százalékról.
Az átlagon belül a lakossági hitelállomány nem teljesítő hányada, amely 2015 végén 17,6 százalék volt, valószínűleg 3-4 százalékponttal csökken a belátható előrejelzési távlatban, egyebek mellett a devizaalapú hitelek átváltása nyomán enyhülő ingatlanhitel-terhek, a javuló munkapiaci helyzet, a háztartások jövedelmének növekedése, valamint egyes problémás hitelek leírása és értékesítése miatt - állt a Moody's prognózisában.

Forrás: MTI
Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint
13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo
rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás.

Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14.
 

Weboldalunk cookie-kat használ annak érdekében, hogy jobb felhasználói élményt biztosítson azáltal, hogy a cookie-k megjegyzik a személyes beállításait. További információkért olvassa el az Adatkezelési Szabályzatunkat.

A fentiekket egyetértek.