NGM: megkezdődött a magyar-kazah kincstári együttműködés Nyomtatás
2017. szeptember 13. szerda, 00:00

A kincstári rendszerek fejlesztési lehetőségeiről, a jó gyakorlatok megosztásáról, a költségvetés tervezését és végrehajtását támogató információs rendszerek tapasztalatairól esett szó a találkozón, amely Dancsó József, a Magyar Államkincstár elnöke  szerint az első fontos lépés ahhoz, hogy a magyar és a kazah kincstári rendszer képviselői kijelöljék az együttműködés konkrét irányait.


Berczik Ábel kincstárért felelős helyettes államtitkár a közlemény szerint a megbeszélésen hangsúlyozta, hogy az állami pénzügyek modern, a jelen kihívásainak megfelelni képes információs rendszere elengedhetetlen a költségvetési politika megvalósításához. A magyar kormány kész megosztani a kincstári rendszer sikeres működtetésében szerzett tapasztalatait - tette hozzá.
Nikoletti Antal nemzetközi gazdasági kapcsolatokért és fenntartható gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkár kiemelte: a magyar-kazah gazdasági kapcsolatok erősödését jelzi, hogy az év első felében a kereskedelmi forgalom összességében több mint háromszorosára növekedett.  Hozzátette, hogy a  partnerségnek a kétoldalú gazdasági együttműködés folyamatos bővülése - különösen a most zajló Asztana Expó - további lendületet adhat - áll az NGM közleményében.
A Magyar-Kazah Gazdasági Együttműködési Kormányközi Bizottság 5. plenáris asztanai ülésszakán tavaly októberben írtak alá együttműködési szándéknyilatkozatot a kincstári rendszerek kölcsönös fejlesztéséről.

Forrás: MTI

Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint
13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo
rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás.

Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14.