Informatika és hírközlés

A GKM 2007. évi eredményei

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium az informatika és hírközlés múltját, jelenét és jövőjét először közigazgatási oldalról, szabályozási szempontok szerint, majd programok szintjén tekintette át. A GKM meggyőződése, hogy az informatika és hírközlés kérdése nem szimpla társadalompolitikai kérdés és messze több technológiai problémáknál. Olyan gazdaságpolitikai kihívás, amely a nyitott gazdaságú Magyarország nemzetközi helytállásának záloga.

A szabályozás áttekintése során, a számhordozást kezdeményező eljárás átdolgozásával a fogyasztók számára rövidebbé és egyszerűbbé vált a folyamat. A számhordozás maximális ideje a korábbi 14 napról, 8 napra csökkent. Az új eljárási rend szerint a fogyasztóknak a korábbi kétszeri kapcsolatfelvétel helyett, csupán egyszer kell megkeresniük azt a szolgáltatót, amelyhez tovább kívánják vinni számukat.

Az elektronikus hírközlésről szóló törvény módosításával a Magyarországon hatályos szabályozás 3 éves adatmegőrzési kötelezettsége egy évre csökkent. A törvény megalkotása során a tárca kiemelt figyelmet fordított az adatvédelmi biztosok uniós bizottságának ajánlásaira, és a magyar adatvédelmi biztos megállapításaira.

A GKM kezdeményezte az elektronikus hírközlési szolgáltatás minőségével, a fogyasztók védelmével összefüggő követelményekkel kapcsolatban olyan új rendelet kiadását, amely az újabb szolgáltatásokra is minőségi követelményeket ír elő és átláthatóbb, összehasonlításra alkalmasabb adatok közzétételére kötelezi a szolgáltatókat, megkönnyítve a fogyasztók számára a szolgáltatóválasztást.

A 2007. évi adatok tükrében elmondható, hogy 2006-hoz képest az internet-előfizetések száma közel 30 százalékkal nőtt, ezen belül a szélessávú kapcsolatok aránya megközelítette a 60 százalékot. Az 1025 kbit/s feletti sávszélességgel bíró kapcsolatok aránya közel 50 százalék. A nagy- és középvállakozások közel 100 százaléka, míg a mikrovállalkozások csupán 66 százaléka csatlakozik az internethez. A hazai vállalkozások 83 százaléka használ számítógépet.
A számítógéppel nem rendelkező cégek nagy része egyéni, mikro-, illetve kisvállalkozás. A hazai vállalkozások 70 százaléka rendelkezik internetkapcsolattal. A szélessávú technológiákhoz hozzáférő lakosok aránya az év végére elérte a 94 százalékot, amely 6 százalékpontos javulást jelent a tavalyi évhez képest. 2007 végén a háztartások 28 százaléka rendelkezik internetkapcsolattal. Az internetet használók tábora közel 10 százalékponttal emelkedett, azaz jelenleg a 15 év feletti lakosság 37 százaléka tekinthető rendszeres internethasználónak. A felnőtt lakosság több mint fele digitálisan még mindig írástudatlan, azaz nem használ sem számítógépet, sem internetet.
Az elektronikus kereskedelem az elmúlt években egyre növekvő részt „hasít ki” a gazdaságból. 2004-ben az interneten keresztül értékesítő kiskereskedelmi boltok forgalma elérte a 12 milliárd forintot, 2005-ben pedig meghaladta a 19 milliárd forintot. 2006-ban 20 százalékos növekedéssel közel 800-ra nőtt a hazai webáruházak száma. A prognózisok szerint ez e-kereskedők árbevétele idén elérheti a 30 milliárd forintot, jövőre pedig akár a 45 milliárdot is. A kereskedelem elektronikus formája azonban még bőséges tartalékokat rejt magában. Az Országgyűlés által 2007. júliusában elfogadott törvénymódosítások megteremtették piac- és fogyasztóbarát elektronikus kereskedelmi szabályozást. Ennek köszönhetően megszűntek az elektronikus kereskedelem felesleges adminisztratív kötelezettségei. Ezzel a lépéssel egyszerűbbé vált a vállalkozások piacra lépése. A gazdasági tárca várakozásai szerint 2008-ban a fogyasztói elektronikus kiskereskedelem forgalma részben e módosításnak köszönhetően megőrizheti jelenlegi, évi csaknem 50 %-os növekedési ütemét.

A GKM meggyőződése, hogy az elektronikus kereskedelem fejlődésének leghatékonyabb gátja az újfajta babonák széles tárháza. Noha az e-kereskedelemnek egyértelmű előnyei vannak (pl. a csekély fenntartási költségek, ily módon a jóval alacsonyabb vételárak), ám az információhiányból fakadó babonák és a motiváció hiánya érdemi gátjai a fejlődésnek úgy vásárlói, mint eladói oldalon. Ezért a gazdasági tárca tájékoztató oldalt indított (www.gkm.gov.hu; www.elker.hu).
Az oldal mind a vállalkozásoknak, mind az elektronikus kereskedelmi szolgáltatást igénybevevő vásárlóknak gyakorlatban hasznosítható információkkal szolgál. A fogyasztók az internetes vásárlás menetéről, a fizetési lehetőségekről, az esetleges kockázatokról és azok elkerüléséről, valamint a jogorvoslat módjairól kapnak tájékoztatást, míg a vállalkozók átfogó képet kapnak az elektronikus bolt indításához, üzemeltetéséhez kapcsolódó kötelezettségekről. Mindezeken túl, az infokommunikációs szolgáltatásokkal szembeni bizalom erősítése érdekében a minisztérium szigorította a kéretlen elektronikus hirdetésekre vonatkozó szabályozást, hatékonyabbá téve a hatósági fellépést. A szabályozás alapján eljáró Nemzeti Hírközlés Hatóság idén mintegy félezer spameljárást folytatott le, jelentős bírságokat kiróva a visszaélést elkövetőkre.
Az elektronikus kereskedelem szabályozásán túl a gazdaságfejlesztést ösztönző szabályozások is napvilágot láttak. 2007-ben GKM-koordinálással megújultak az elektronikus számlázáshoz kapcsolódó pénzügyi jogszabályok és számos vállalkozás indította be az e-számlázást. Elkészült a közbeszerzési eljárások során alkalmazható ún. elektronikus árlejtés kormányrendelete, amely a közbeszerzési eljárásokban lehetővé teszi az elektronikus aukciók lebonyolítását, piaci szolgáltatók bevonásával. Ezzel az eljárással 15-20%-os megtakarítás érhető el az eredeti legjobb ajánlathoz képest.

Az infokommunikációs technológiák (IKT) használatából fakadó egyértelmű előnyöket szem előtt tartva, a tárca kiemelt feladatának tekintette a lakosság és vállalatok IKT-eszközökhöz juttatását és azok használatának ösztönzését. Ennek érdekében az Új Magyarország Fejlesztési Terv Gazdaságfejlesztési Operatív Programjának keretében a GKM az alábbi pályázati konstrukciók kidolgozásában vállalt kiemelt szerepet:
- A GOP 2.2.1 (KMOP 1.2.5) vállalati folyamatmenedzsment támogatása: célja a vállalati belső folyamatok informatizáltságának növelése, a korszerű IKT-eszközök átvételének ösztönzése. A beérkezett pályázatok száma 253, értékelésük folyamatban.
- A GOP 2.2.3 (KMOP 1.2.7) e-kereskedelem és egyéb e-szolgáltatások támogatása: célja a vállalati külső folyamatok informatizáltságának növelése, az e-kereskedelem fejlesztése. A beérkezett pályázatok száma 291, értékelésük folyamatban.
- A GOP 3.1.1 hálózati infrastruktúra létrehozása: célja a szélessávú távközlési infrastruktúra kiépítésének és a szolgáltatás elindításának támogatása Magyarország hátrányos helyzetű, üzletileg kevésbé vonzó kistérségeiben. A pályázatokat benyújtásának határideje: 2008. január 14. (Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt.).

Az utóbbi évek internethasználatát és a digitális írástudás terjedését vizsgáló kutatások eredményei egyértelműen megmutatták, hogy Magyarország lakosságának jelentős része még mindig nem rendelkezik azokkal az alapvető informatikai ismeretekkel, amelyek elengedhetetlenek az infokommunikációs technológiák (IKT) nyújtotta lehetőségek kihasználásához. További jelentős gát azonban a motiváció hiánya is.
Ezzel – a gazdaságilag fejlettebb országokban is tapasztalható – problémával a kormányzat és a piaci szféra is szembesült az elmúlt évek során. Mindez azonban a piaci szféra számára a fejlődés korlátjává vált.

Az elmúlt évek tapasztalatai azonban megmutatták, hogy egyedül nem megy, külön-külön szétforgácsolódik az erőfeszítés. E nehézség áthidalására hirdette meg a GKM 2007. október 16-án azt a komplex programot, amely az állami kezdeményezésű programoktól a piaci szereplőkkel közösen megvalósított konstrukciókon át, a teljes egészében piaci és civil indíttatású projektekig összefogja azokat a kezdeményezéseket, amelyek az információs társadalom, s hosszabb távon a tudásalapú társadalom megvalósításában játszanak hatékony szerepet. A program részletei a http://www.gkm.gov.hu/netrekesz oldalon érhető el.

A programok áttekintése során komoly igény mutatkozott az eMagyarország Program folytatására. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a tárca a programot megújítva élesztette fel, a szigorú követelmény- és támogatási rendszer alapján kiválasztott eMagyarország pontok egységes hálózatba szervezésével, az eTanácsadóhálózat bevezetésével és az eMagyarország-portál átalakításával.

Forrás: Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

Kérdése van a cikkhez? Írja meg a Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. e-mailcímre!

Szeretne díjmentesen konzultálni szakértőnkkel? Érdekli, hogy lehet ezt gyakorlatba ültetni a saját cégében?

Üzleti Közösségünk tagjaként erre IS jogosult egész évben! Részletekért kattintson ide →