A válságban különösen fontos, hogy a vállalatok hozzájussanak azokhoz az információkhoz, amelyek segítenek számukra átvészelni a nehéz időszakot, sőt előnyükre is tudják fordítani a helyzetet. A Napi Gazdaság Sikeressé Tesszük 2009 konferenciáján az előadók számos ilyennel szolgáltak a megjelentek számára.

Egyszer minden válság véget ér - kérdés, mit hagy maga után, hogyan változtatja meg a társadalom szerkezetét és mennyi véráldozatot követel. Bár a jelenlegi recessziós környezet rendkívül hasonlít az 1929-1933-ashoz, az idejét jóval rövidebbre becsülik, ezért szívesen hasonlítják az 1945 utáni válságokhoz. Ráadásul most már nem csak rossz hírek jönnek a világgazdaság helyzetéről - jegyezte meg Lőrincze Péter, a VOSZ elnöki főtanácsadója a Napi Gazdaság Sikeressé Tesszük 2009 című konferenciáján.
Lőrincze kiemelte, hogy a világ gazdaságába pumpált elképzelhetetlen mennyiségű tőke lassan, de biztosan érezteti hatását. Az év második felére a legerősebb gazdaságok csökkenőből növekvőbe fordulnak, de Lőrincze szerint ez még nem jelenti azt, hogy Magyarország is kikeveredik a válságból, még ha sikerül is a növekedésből elcsípni valamennyit. Továbbra is szükség lenne egy átfogó, jól átgondolt gazdaságélénkítő csomagra.
A fejlesztési hitelkérelmek iránti érdeklődés tavaly év végén, illetve idén év elején érte el a mélypontot, ám az utóbbi néhány hónapban újra fellendült az érdeklődés - mondta Mészáros Norbert, az MKB Bank osztályvezetője. Mészáros szerint nyilvánvaló, hogy a válság közepette kisebb az igény a magas kamatozású hitelek iránt, hiszen az uniós támogatásokért sem mindig állnak tömött sorokban a vállalkozások. Ugyanakkor az MKB szerint forrás van, ötletek vannak és a kondíciókat is kedvezővé lehet tenni, úgyhogy érdemes a lehetőségekről beszélni.
Múlt héten jelent meg a GOP támogatási rendszerben a kutatás-fejlesztési keret, amelyre augusztusban adhatnak be pályázatot a vállalkozások - mondta Gáspár Bence, a MAG Zrt. kommunikációs főosztályvezetője. Mint mondta, 2009-re alaposan fel kellett puhítaniuk a pályázati kritériumokat és az igénybe vehető támogatási arányokat, ugyanis félő, hogy 2009-re nagyon kevesen érdeklődnek majd a rendelkezésre álló források iránt.
Ennek következtében például a kistérségi beruházásoknál esetenként már 70 százalékos vissza nem térítendő támogatás is elnyerhető. Lazítani kellett a nagyvállalatok által igényelhető pályázatok feltételein is. Korában csak kistérségi fejlesztésben vehettek fel a nagyok uniós támogatásokat, most ezt eltörölték, hogy a nagyvállalatok itt maradjanak és munkalehetőséget adjanak a kkv-knak.
Mikroszinten a válságból való kilábalás egyik receptje lehet a tőkekihelyezés, már ha van még a cégeknek tartalékuk. Szerbia lehet a legvonzóbb célpont a hazai kis- és közepes vállalkozások tőkekihelyezéséhez - mondta Répásy Bálint, az ITD Hungary Speciális Programok vezetője. Mint mondta, a válság hatására megnőtt az érdeklődés a külpiacok iránt és a szervezet sok megkeresést kap: milyen lehetőségek mutatkoznak Délkelet-Európában.
Répásy szerint Szerbia azért lehet vonzó, mert kedvező az adóztatás, jó gazdasági kapcsolatokat (vámrendszer) ápol Oroszországgal és Törökországgal, illetve olcsó a munkaerő. Répásy azoknak ajánlja az országot, akik itthon komoly gyártóbázissal működnek. Érdemes az anyaországban megtartani a tervezést, a komplex munkafolyamatot igénylő gyártást, az összeszerelést pedig ki lehet telepíteni. Répásy szerint a legjobb exportcélpont Montenegró lehet, míg tőkekihelyezés szempontjából Albánia is újra versenyképes. Szerbiában elsősorban a Vajdaságot ajánlja az ITD, tekintettel arra, hogy a régió adja a szerb GDP 70 százalékát.
A 2007-ben nyílt uniós ÚMFT-forrásokból eddig nagyjából egyharmad részt használt fel Magyarország, vagyis bőven van még lehetőség a pályázati pénzek elnyerésére - derült ki Lőrincz Sándornak, a K+F Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatójának előadásából. Lőrincz szerint rendkívül fontos a professzionális pályázatmenedzsment, ugyanis rendkívül sok buktató, kizárási tényező nehezíti a vállalatok dolgát.
A fórumon Vígh Katalin, a Gazdasági Versenyhivatal vezető főtanácsadója a magyar közbeszerzési rendszert méltatta, mint mondta, az utóbbi időben lazult a közbeszerzési szabályozás, csökkent az adminisztrációs teher és egyszerűsödtek a feltételek. Úgy vélte, most különösen fontos a közbeszerzésről beszélni, hiszen választási években jellemzően megugrik a közbeszerzési eljárások száma.
Nyitott kérdés maradt azonban, hogy a jelenlegi gazdasági és politikai helyzetet alapul véve 2010-ben valóban növekszik-e a pályázatok száma. A versenyhivatal szerint nem erodálódott a közbeszerzés intézményének jó hírneve, annak ellenére sem, hogy számtalan (rém)történet kering a piacon a rendszerről.
Vígh Katalin szerint a közbeszerzés nem a mikrovállalkozásoknak kedvező, elsősorban a nagyvállalatoknak szól. Ám hozzátette: az új szabályozók, az egyszerűsödő rendszer egyre inkább helyzetbe hozza a középvállalati szektort is. Ráadásul a közbeszerzési eljárások hosszabb távon biztosítanak munkalehetőséget és a GVH szerint az állam jellemzően fizetőképesebb, mint a versenyszféra többi szereplője. Ugyanakkor, és erről nem beszélt a GVH, a lánctartozások végén sok esetben az állam áll, amely kevésbé teszi vonzóvá a közbeszerzéseket. Tény az is, hogy a "biztos kéz" programmal mérséklődhet a lánctartozások száma és az állam saját magát regulázza a nem fizetések esetén.
A Sikeressé Tesszük 2009 konferencia zárásában Jakócs Krisztián, az Invitel szegmensmenedzsere a vállalati információs rendszerek fontosságáról beszélt. A beruházások, fejlesztések legfontosabb támogató rendszerei az infokommunikációs hálózatok. Ha egy cég rosszul választja ki a rendszert, a költségszerkezete kézzelfoghatóan romlik.


Napi Online
www.napi.hu