A magyar állampapírpiacon is éreztette hatását a legutóbb a portugál piacot megcsapó pánik szele csütörtökön.

A magyar kincstárjegyek és államkötvények bankközi piacán a hozamszintek lejárattól függően 10-25 bázisponttal emelkedtek, de a magyar állampapírok nemfizetése esetén a befektetőknek biztosítást nyújtó cds-ek felárai is megugrottak. Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője kérdésünkre elmondta, hogy bár a Görögország költségvetési hiányával és közvetve a görög állam csődjének kockázatával kapcsolatos spekulációk már egy ideje jelen vannak a befektetők körében - s gyorsan átterjedtek az eurózóna más, laza fiskális politikát folytató országainak piacaira is -, a régió mindeddig viszonylagos védettséget élvezett. Kiemelten igaz volt ez Magyarország esetében, hála a Bajnai-kormány nevéhez fűződő fiskális megszorításoknak.

A CIB szakértője szerint az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) csütörtöki diszkontkincstárjegy-aukciójának részleges sikertelensége is összefügg indirekt módon a globális eseményekkel. Bár az ÁKK által meghirdetett 50 milliárd forint értékű, 12 havi lejáratú kincstárjegyekre közel kétszeres túljegyzés érkezett, a magasabb hozamigénynek ellenállva a szervezet mindössze 45 milliárd forint értékben, de az előző aukción elért hozamnál magasabb szinten bocsátott ki állampapírokat.

A tervezettnél alacsonyabb kibocsátásra az ÁKK-nak azért volt lehetősége, mert a korábbi aukciókon rendre fölébe ment a meghirdetett mennyiségnek, s egyelőre kellő mozgástérrel rendelkezik a hozamok féken tartására. A forint további gyengülése azonban szűkítheti az ÁKK lehetőségeit, s hosszabb távon az aukciós hozamok emelkedését eredményezheti - figyelmeztetett Jobbágy.

Ez pedig a befektetői hangulat globálisan tapasztalható romlása miatt rövid távon megtörténhet. Sörös Csaba, a Takarékbank elemzője szerint a térségi devizák teljesítményét egyre hangsúlyosabban a kockázatvállalási hajlandóság ingadozásai határozzák meg, szemben az elmúlt hónapokban mérvadó negatív dollárkorrelációval. Az európai és a tengerentúli tőzsdék fokozódó lejtmenete a forintot is gyengítheti, ami a kamatcsökkentési kilátásokat halványítva az állampapír-piaci fordulatot is gyorsíthatja.

Míg a közelmúltban a lengyel gazdaság teljesítményéről napvilágot látott pozitív hírek a forint vonzerejét is emelték - elsősorban a két országban foganatosított hasonló fiskális megszorítások miatt -, a zloty eurójegyzésében a napokban tapasztalt nagyarányú volatilitás a régió más devizapiacain is érződött.

Miután az euró/zloty áttörte a 4,00-nél lévő támaszszintet, majd csütörtökön a befektetői hangulat romlása következtében két százalékkal gyengülve újra fölébe ment annak, a forint is gyengülni kezdett. Igaz, a hazai deviza eurójegyzésének emelkedése mérsékeltebb volt, ám a 274-es árfolyamszint egyértelműen új irányt jelez. A Takarékbank szakembere szerint a következő hónapban a 280-as támaszszint jelentheti a csúcsot az euró/forintnál, ennek áttörése még akkor sem valószínű, ha a tőzsdei lejtmenet fokozódik.

Forrás:

Napi Gazdaság

www.napi.hu