Kevés a dolgozó, sok az adó - erre panaszkodnak a kis cégek vezetői Nyomtatás
2016. október 15. szombat, 00:00

Az előző negyedévhez képest kissé csökkent a Policy Agenda KKV Konjunktúra Index értéke. A trend egy tartós hullámzást mutat, mintha nem tudnák eldönteni a cégvezetők, hogy merre indul el a gazdaság. A mostani kutatásban a gazdaság előtt álló legfőbb akadályokat, és a munkaerőhiány kérdését is megvizsgálták.


Továbbra is hullámzás jellemzi a kkv-szektor vezetőinek várakozását, hangulatát - derül ki a Policy Agenda KKV Konjunktúra Indexéből. 2014 közepétől kezdve szinte negyedévente változik, hogy merre indul el az index. A mostani érték 47,8 pont lett, amely 0,7 ponttal alacsonyabb, mint a korábbi volt.

A relatív többség (39,7 százalék) szerint a munkaerőhiány jelenti a legfőbb nehézséget, alig lemaradva ettől következik (37,3 százalék) az adórendszer.

A cégvezetők 12,2 százaléka az alacsony belső keresletet (ennek egyik okozója az alacsony bérszínvonal), 5 százalék a hitelhez jutás nehézségeit, 3 százalék a menekültválságot, 2,8 százalék az ország nemzetközi megítélését tartja  a gazdaság legnagyobb problémájának.

A cégvezetők 70 százaléka nemet mondott az Európán belüli és az Európán kívüli munkavállalók beengedésére is, 23 százalék elfogadhatónak tartaná, ha európai vendégmunkásokkal pótolnák a magyar gazdaság munkaerőhiányát, míg 7 százalék akár a kontinensen kívülről lehetőséget lát munkaerő beengedésére.

Forrás: Világgazdaság Online

Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint
13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo
rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás.

Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14.