A parlament sürgőséggel tárgyal a lakáshitelesek megsegítésről szóló törvényjavaslatról, mellőzve a külön általános és részletes vitát ma egy szuszra letárgyalják a javaslatot és még el is fogadhatják a jogszabály módosítását.

A törvény eredeti változatát három hónapja fogadta el a parlament, ám a mai napig nem lépett hatályba, mert Brüsszel nem hagyta jóvá.
A mostani módosítások szerint nem csupán a munkanélküli lakáshiteladósok, hanem a munkával (még) rendelkező forint- és a devizahitelesek is igényelhetik az állami kezességet, ha vállalják, hogy a kölcsön folyósításakori első - nem akciós - törlesztőrészlettel megegyező részletet tovább fizetik. A garancia a dolgozók esetében maximum tízmilliós hitelre vehető igénybe, szemben az eredeti jogszabályban a munkanélkülieknek adott húszmilliós limittel.
A törvény hatályát kiterjesztik a lízingszerződésekre is, ami azért érdekes, mert ezt a ötletet februárban azzal utasította el a MSZP-frakció, hogy a pénzügyi lízing marginális probléma, ami az elitet érinti leginkább. További változás, hogy az állami kezesség a nem lakáscélú - szabad felhasználású - jelzáloghitelekre is igénybe vehető, amit azzal ideologizált meg a kormány, hogy az ezen hitelek miatti árverezések is a lakhatást veszélyeztetik, így kiterjesztik a garancia hatályát a szabad felhasználású jelzáloghitelekre.
A módosítás szerint az eredeti javaslattal szemben a bajba került adósok nem 2009. szeptember 30-áig, hanem 2010 júniusa végéig kérhetik az állami garanciát. Ugyancsak változás, hogy az eredeti száz százalékkal szemben az állami garanciát a tőke és kamatainak nyolcvan százalékában szabják meg a munkanélküliek esetében - vagyis megszűnik a százszázalékos állami garancia.
A nem munkanélküli adósok esetében a garancia a tartozás és kamatainak hetven százalékára terjedhet ki. A törvénymódosítás szabályozza az önkormányzatok elővásárlási jogát a nem fizetés miatt felmondott lakáshitelek értékesítésekor, hogy a települések az árverezésre ítélt ingatlanokat bérlakásként hasznosíthassák.


Napi Online