Megint lemaradunk Szlovákiától

A régióban utolsóként Magyarország, Románia, Horvátoszág és Szerbia gazdasága érheti el a mélypontot. Lengyelország, Csehország és Ukrajna jövőre már 2-3 százalékkal növekedhet. Aztán jöhet a szebb jövő.

Nem Magyarország lesz az, amelyik először kilábal a régióban a jelenlegi válságból - foglalható össze az Erste Bank legújabb átfogó elemzése, amely a régióban várható makrogazdasági fejleményeket taglalja. E szerint ugyanis Lengyelország, Csehország, Ukrajna és Szlovákia gazdasága már az első negyedévben elérte a mélypontot, s onnan növekedésnek indult, míg Magyarországon, Romániában Horvátországban és Szerbiában erre még egy-két negyedévig valószínűleg várni kell.

Lengyelország úgy néz ki, totálisan elkerülte a recessziót, a többi hamarabb talpraálló gazdaságnak pedig viszonylag gyorsan sikerült kibocsátásában és a készletek szintjén alkalmazkodnia a drasztikusan visszaeső exportkereslethez. A lemaradók csoportjában a belső kereslet és a fogyasztói bizalom egyelőre nyomott szinten maradhat, s hogy jön-e fejlődés ezen a fronton, az jórészt a devizaárfolyamok stabilizálódásán és a munkaerő-piac talpraállásán múlhat. Ez utóbbi jöhet el később, hiszen a devizák már egy ideje erősödö trendben mozognak.

Ki mennyit fog növekedni?

A régió gazdaságainak középtávú növekedését jelentősen befolyásolja majd a bázishatás - azaz mélyebbről könnyebb bővülni - s a készletleépítések negatív hatásainak fokozatos eltűnése - írja az elemzés. A gyorsabban talpraálló csoport országaiban a bruttó hazai termék (GDP) éves alapon jövőre 2-3 százalékkal nőhet, ez azonban még mindig a hosszútávú potenciál alatti értéket jelent.
A lemaradókban - így Magyarországon is - stagnálás, vagy csak minimális növekedés remélhető jövőre. Ugyanakkor a hosszútávú növekedési potenciál a 8 Közép- Kelet-Európai országban az említett 2-3 százaléknál magasabb lehet, valahol 4,1 százalékos átlag körül alakulhat majd az elkövetkező években - véli az elemzés. Ez ugyan alatta marad a krízis előtti szintnek, azonban éppen elegendő lehet ahhoz, hogy a konvergencia-sztori
újra feléledjen, s közelítsenek Európa fejlettebb országaihoz.

A hosszútávú növekedési lehetőségek megteremtéséhez, s növeléséhez azonban növelni kellene a foglalkoztatottak arányát ezekben a gazdaságokban strukturális reformokon keresztül, s javítani kellene az üzleti környezetet - írja az elemzés.

Forrás:
Napi Gazdaság
www.napi.hu