Júliusban változatlan maradt a GKI-konjunktúraindex (szezonális hatásoktól megtisztított) értéke. A GKI Gazdaságkutató Zrt. (www.gki.hu) által - az Európai Unió támogatásával - készített felmérés szerint ez a fogyasztói bizalmi index csökkenésének és az üzleti bizalmi index emelkedésének eredője. A lakosság 2009 májusa óta szinte töretlenül emelkedő, majd a választásokkal is összefüggésben az idei nyárelőre különösen sokat javuló várakozásai június legelején, a forint-árfolyam zuhanása előtt érték el csúcspontjukat. Ezt követően júliusban már kissé a májusi szint alá csökkent az index értéke. Az üzleti várakozások javulása viszont júliusban is folytatódott, s az index értéke már kedvezőbb a válság kirobbanása előtti szintnél.

Az üzleti szférán belül júliusban a kereskedelmi és szolgáltató cégek várakozása jelentősen, az iparvállalatoké kissé emelkedett, az építőipariak pedig lényegében stagnáltak. Az iparban a következő három hónapra vonatkozó termelési kilátások és a teljes rendelésállomány megítélése is javult az előző hónaphoz képest. Ugyanakkor a saját termelésű készletek szintje kissé emelkedett. Az építőipari bizalmi index értéke júliusban - júniushoz hasonlóan - hibahatáron belüli mértékben csökkent, lényegében stagnált. Romlott az előző három hónap termelési színvonalának illetve a rendelésállománynak a megítélése. A megkötött szerződésekkel biztosított termelési periódus átlagos hossza az építőiparban 2010. júliusában 3,1 hónap volt, alacsonyabb az egy negyedévvel (3,5 hónap) és az egy évvel ezelőttinél (4 hónap) is. A kereskedelmi várakozások viszont júliusban számottevően javultak. Főleg az eladási pozíció megítélése lett kedvezőbb, de javult a feladott megrendelésekről és az átlagos készletszintről alkotott vélemény is. A szolgáltatói bizalmi index január óta tartó növekedését májusban egy visszaesés törte meg, ezt követően ismét számottevően javult a mutató. Júliusban leginkább a következő három hónap forgalmára vonatkozó várakozás lett kedvezőbb, de markáns javulást jelez az üzletmenet megítélése is.

Az iparban és az építőiparban valamelyest javult a foglalkoztatási szándék, s az iparban a létszámbővítést tervezők száma, ha minimálisan is, de meghaladta az elbocsátást tervezőkét. A szolgáltató cégeknél a javulás kisebb, a kereskedelemben pedig nem volt változás. A lakosság munkanélküliségtől való félelme kissé emelkedett. Az iparban az áremelésre és árcsökkenésre készülők aránya megegyezik, az építőiparban viszont az utóbbiak aránya ismét tovább nőtt. A szolgáltatók összességében számottevő árcsökkenést helyeztek kilátásba. A fogyasztók inflációs várakozása viszont erősödött. A magyar gazdaság kilátásainak megítélése az iparban és az építőiparban javult, az előbbinél az optimisták és pesszimisták aránya már nem áll messze egymástól. A kereskedelemben és a szolgáltatói szférában valamint a lakosság körében viszont e téren némi romlás következett be.

A GKI fogyasztói bizalmi index értéke a 2009. áprilisi mélypont után markáns növekedésnek indult és egészen 2010 júniusáig töretlen javulást mutatott. Ezzel az index értéke jelentősen meghaladta a recesszió kirobbanását megelőző szintet, s megközelítette a négy évvel ezelőtti választás idején mért magasságot. Júliusban azonban valamelyest a májusi alá csökkent a bizalmi index. A legnagyobb mértékű visszaesés az ország gazdasági helyzetére vonatkozó 12 havi várakozásokban következett be, de jelentősen csökkent a lakosság optimizmusa a saját pénzügyi helyzetének jövőbeli alakulására és a várható megtakarítási képességére vonatkozóan is.

Érdekes, hogy az elmúlt bő évben a fogyasztók saját pénzügyi helyzetük és a magyar gazdaság általános helyzete esetében is elsősorban a jövőt látták egyre optimistábban, az elmúlt időszak megítélése ennél sokkal kevésbé javult. (Lásd az ábrát!) 2010 júliusában pedig főleg a jövővel kapcsolatos optimizmus csökkent a lakosság saját pénzügyi és az ország általános gazdasági helyzetével kapcsolatban is.

Módszertani magyarázat:

A GKI Gazdaságkutató Zrt. - az EU módszertanának megfelelően - konjunktúra-indexének kiszámításakor az üzleti szférán belül az ipar, a kereskedelem az építőipar és a szolgáltató szektor várakozásait veszi figyelembe. (A szolgáltató szféra cégei közül - hasonlóan az EU gyakorlatához - a pénzügyi és a közszolgáltatások területén működő vállalkozások egyelőre nem szerepelnek a vizsgált szektorok között.) Szezonálisan kiigazított adatokat közöl, vagyis megfelelő matematikai módszerekkel kiszűri a szezonális hatások (például a téli és a nyári időjárás különbségei, a karácsony előtti nagyobb kereslet, a nyári szabadságok miatti kisebb termelés) okozta eltéréseket.

A fogyasztói bizalmi indexet a háztartások pénzügyi helyzetének jelenlegi és várt alakulására, az ország gazdasági helyzetének jelenlegi és várt alakulására, valamint a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek vásárlására vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítják.

Az üzleti bizalmi indexet az ipari, a kereskedelmi, az építőipari és a szolgáltató vállalkozások üzletmenetére és várakozásaira vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítják. A szolgáltató szféra várakozásait kifejező index története rövidebb, mint a többi szektoré, ez a fajta felmérés 1998-ban indult. Ezért az 1996-1997-es évekre az üzleti bizalmi index újraszámításához felhasználásra kerültek az egyes szektorok bizalmi indexei közötti 1998 után tapasztalt matematikai összefüggések.

A GKI konjunktúra index a lakossági bizalmi index és az üzleti bizalmi index súlyozott átlaga.

Forrás: GKI Gazdaságkutató Zrt.