| Pénzforgalom: kell még fejlődni |
|
| 2015. június 17. szerda, 00:00 |
|
Az elektronikus fizetési eszközök lakossági használata folyamatosan fejlődik, de még mindig jelentősen elmarad az uniós szintektől – állapítja meg a Magyar Nemzeti Bank fizetési rendszerekről szóló jelentése. A jegybank szerint az átutalásoknál alkalmazott értékarányos díjak jelentősen rontják a pénzforgalmi árazás átláthatóságát. Az elektronikus fizetési eszközök lakossági használata folyamatosan fejlődik, de még mindig jelentősen elmarad az uniós szintektől – állapítja meg a Magyar Nemzeti Bank most kiadott, a fizetési rendszerekről szóló jelentése.
Bartha Lajos, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi infrastruktúrák igazgatóságának vezetője – akit az MTI idézett – a jelentést bemutató tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta: tavaly a GDP-nek megfelelő összeget 52-szer forgatta meg a magyarországi bankközi pénzügyi rendszer, továbbra is jelentős biztonság mellett. Az igazgató szerint viszont van még hova fejlődni, mivel Csehországban 57-szer, Lengyelországban 73-szor, míg Hollandiában 126-szor fordul meg az ország GDP-jével azonos összeg a pénzforgalmi hálózatban. A jelentés megállapítja: az érintőkártyás technológia széleskörű elterjedése már rövidtávon is támogathatja a lakossági pénzforgalom elektronizálását, a postai csekkek befizetése terén megvalósuló fejlesztések pedig elősegítik a számlafizetésekét. A jelentés szerint a pénzforgalmi szolgáltatások díjai a korábbi időszakhoz képest magasabb szinten stabilizálódtak az elmúlt egy évben. Az MNB szerint ugyanakkor egyes szolgáltatások árazásában az indokoltnál jelentősebben jelenik meg az értékarányos árazás, és ennek a piaci szereplők pénzforgalmi bevételein belül is jelentős a súlya. Ez a gyakorlat pedig a jegybank szerint keresztárazásra utal, és a nagy értékű átutalásoknál indokolatlan mértékben megemelheti a pénzforgalmi tranzakciós költségeket. Az egyes ügyfélszegmenseket viszont nem azonos mértékben érintették az árazási változások az elmúlt években: a tranzakciós illeték áthárítása a magas jövedelmű, az elektronikus fizetési módokat intenzíven használó rétegeket erősebben érintette, legkevésbé pedig a diákokra gyakorolt hatást. Az ingyenes készpénzfelvételi szabályozás pedig a magas és az átlagos jövedelemmel rendelkező ügyfeleknél csökkentette leginkább a havi átlagos költségeket. A jelentés szerint a bankközi jutalék tavalyi csökkentése és a bankkártyás fizetésekre vonatkozó tranzakciós illeték 2015-től hatályos kedvező módosítása lehetővé teszi a fizetésikártya-használat intenzívebb ösztönzését. „Az MNB-nek határozott elvárása, hogy a kereskedők a bankközi jutalékok csökkentése következtében elért költségmegtakarítást részben a bankkártya-használat ösztönzésére fordítsák és ezzel ez a szektor is intenzíven vegyen részt a hazai pénzforgalom modernizálásában” – áll a dokumentumban. Az MNB emellett tovább folytatja a fejlesztéseket az átutalások elszámolását biztosító infrastruktúrában, így ősztől – munkanapokon, reggel fél nyolctól délután ötig – már óránként számolják majd el az átutalásokat. Megelőző lépésekre van szükség A hazai fizetésikártya-rendszer nemzetközi összehasonlításban is alacsony szintű visszaélési mutatóinak fenntartásához a jövőben további erőfeszítéseket kell tenniük a piaci szereplőknek – írja a jelentés. A fizetési kártyás visszaélések terén leginkább internetes vásárlások érintettek. Az e tranzakciók során elkövetett visszaélések csökkentésében előrelépést jelenthet az egyszer használatos kódok széles körű használata és akár a földrajzi korlátozások bevezetése is. Utóbbi keretében a kibocsátó alapesetben korlátozza a kártyák használatát a visszaélések szempontjából leginkább érintett országokban, ugyanakkor a kártyabirtokos kérésére a korlátozás bármikor feloldható. Megoldás lehet a kártyán lévő mágnescsík használatának korlátozása is. Forrás: Barát Mihály |