|
A tavalyinál 4,6 százalékkal kisebb területen 2,8 százalékkal több, összesen 7,5 millió tonna kalászos gabona termett ebben az évben. A növekedésnek kedvezett a tavaly őszi és az idén májusi csapadékos időjárás. A búza termésátlaga 1991 óta nem volt ilyen magas, a hektáronként 5140 kilogramm 8,7 százalékkal nagyobb az előző évinél és 21,8 százalékkal szárnyalta túl az elmúlt öt év átlagát - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A termésátlagok a rozs kivételével felülmúlták az előző évi adatokat.
Az idei 5,284 millió tonnás búzatermés 0,4 százalékkal több a 2014-esnél, és 19,1 százalékkal nagyobb az elmúlt öt év átlagánál. A gabonát 7,6 százalékkal kisebb területről, 1,029 millió hektárról takarították be.
Az árpatermés 12,0 százalékkal haladta meg a tavalyit és 1,428 millió tonnát tett ki, miután a termésátlag 9,0 százalékkal javult és elérte a 4,820 tonnát hektáronként. Az árpa betakarított területe az előző évinél 2,8 százalékkal nagyobb, 296 ezer hektár volt. Őszi árpából 18 százalékkal több termett, tavaszi árpából viszont 6,5 százalékkal kevesebb, mint 2014-ben.
Zabból 45 ezer hektárról, a tavalyinál 11,2 százalékkal kisebb területről összesen 130 ezer tonnát, az előző évinél 4,1 százalékkal kevesebb termést takarítottak be. A gabona átlagos hozama viszont hektáronként 2,88 tonna volt, 7,9 százalékkal emelkedett.
Rozst ebben az évben közel 37 ezer hektáron, a tavalyinál 9,6 százalékkal nagyobb területen arattak. A 103 ezer tonnás termés a tavalyinál 7,0 százalékkal nagyobb, a hektáronként 2,79 tonnás termésátlag 2,4 százalékkal alacsonyabb volt.
A tritikálé betakarított területe 128 ezer hektár volt, 3,7 százalékkal haladta meg az előző évit. A learatott termés mennyisége 510 ezer tonna volt, ami 4,8 százalékkal magasabb, mint 2014-ben. A hektáronként 3,99 tonnás termésátlag 1,0 százalékkal nőtt.
Forrás: MTI
Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint
13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo
rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás.
Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14. |
