| Megkedvelték a lízinget a magyarok |
|
| 2015. október 19. hétfő, 00:00 |
|
Komoly mértékben nőtt a lízingfinanszírozás vonzereje a kis- és középvállalkozások számára, ami jól látszik a növekvő kihelyezéseken. A növekedési hitelprogram (NHP) nyomán kedvező az árazás. A lízingfinanszírozást egyrészt a konstrukció sajátosságai teszik vonzóvá a kisebb cégek számára: így például az alacsony elvárt önerő, a gyors ügyintézés, a kedvező adózási szabályok. A másik, legalább ilyen fontos elem, hogy a jegybank növekedési hitelprogramja (NHP) tavaly óta pénzügyi lízinghez is igénybe vehető, ami nagyon olcsóvá tette az egyébként igen árérzékeny cégek számára a finanszírozást. A hitelprogram jótékony hatása egyértelműen látszik a Magyar Lízingszövetség ágazai statisztikáin is: ezek szerint az első fél évben finanszírozott ügyleteken belül 26 százalékot tett ki az NHP-s szerződések aránya, ezen belül a gépfinanszírozásnál 56, a teherautóknál és a buszoknál 19, a flotta- és autóüzletágban pedig 14 százalékot.
A lízingszövetség szerint a kkv-k által kedvelt üzletágaknál kivétel nélkül nagyon impozáns növekedést sikerült produkálni az első fél évben az egy évvel korábbihoz képest: a flotta területén például a finanszírozott összeg 40 milliárd forintot tett ki hat hónap alatt, ami 25 százalékos növekedést jelent éves szinten, a termelőeszközöknél pedig a finanszírozott összeg 24,2 százalékkal, 123 milliárd forintra nőtt. A személyautók, kisteherautók és motorkerékpárok piacán a finanszírozott összeg 21 százalékkal, 63 milliárd forintra emelkedett. A lízingszövetség arra számít, hogy a következő időszakban a vállalkozások finanszírozási kereslete valamennyi területen növekedést eredményezhet. Lévai Gábor, a szervezet főtitkára közölte: a Magyar Lízingszövetség arra számít, hogy a kkv-k részéről továbbra is stabil kereslet lesz az eszközlízing-konstrukciók iránt, ami hozzájárulhat a teljes lízingpiac fejlődéséhez. A kis- és középvállalkozások lízing iránti, fokozódó keresletét támasztja alá a CIB Bank és a GfK közelmúltban végzett közös felmérése is, amely szerint a cégvezetők, illetve a cégek pénzügyi vezetői közül minden ötödik kifejezetten előnyben részesíti a lízinget a többi finanszírozási formával szemben, és csupán 2 százalékuk utasítja el. Ez megmutatkozik a tervekben is: a nagyobb beruházást tervezők kétharmada számol lízingfinanszírozással. A konstrukció hátrányai között tízből csupán egy cégvezető említette meg, hogy az eszköz a finanszírozás futamideje alatt nem kerül a lízingelő tulajdonába, voltak ugyanakkor, akik ugyanezt az előnyök között sorolták fel, hivatkozva arra, hogy később nem kell foglalkozni az eladással. Felemás élénkülés a hiteleknél A növekedési kilátások kapcsán nagy kérdés, hogy az NHP fokozatos kivezetése után mekkora bővülés mutatkozik majd a piacon, és a kormányzat – illetve az MNB – milyen élénkítő eszközöket vet be a kis- és középvállalkozói finanszírozási piac felfuttatására. Az NHP tagadhatatlan sikerei ellenére ugyanis a kkv-hitelek piacán továbbra sem sikerült növekedést elérni: a jegybank adatai szerint a kkv-hitelek állománya 3964,9 milliárd forintot ért el a második negyedév végén, amely minimális mértékben ugyan, de elmaradt az egy évvel korábbitól. Érdekes ugyanakkor, hogy a stagnálás a mikrovállalkozások csökkenő keresletével magyarázható: a középvállalkozások ugyanis már 8 százalékkal, 1637 milliárd forintra növelték hitelállományukat. Forrás: Barát Mihály, Világgazdaság Online Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint 13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás. Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14. |