Az ipar és a szolgáltatások húzták a gazdaságot Nyomtatás
2016. február 16. kedd, 00:00

Az év végén még kissé gyorsulhatott a GDP-növekedés, de három százalék alatt bővülhetett tavaly a magyar gazdaság a Világgazdaság által megkérdezett szakértők szerint. A növekedést a fogyasztás és az EU-pénzek lehívása támogathatta.

Az ipari termelés és a szolgáltatok növekedése húzhatta a magyar gazdaságot a negyedik negyedévben – vélik a Világgazdaság által megkérdezett közgazdászok. Október és december között tíz elemző mediánvéleménye alapján 2,7 százalékkal nőhetett a GDP az előző év azonos időszakához képest, ami javulásnak számít a harmadik negyedév 2,4 százalékos növekedéséhez viszonyítva.


„Az EU-források lehívásának év végi felpörgése miatt gyorsulhatott a növekedés” – mondta lapunknak Németh Dávid , a K&H Bank vezető közgazdásza, aki háromszázalékos GDP-növekedést is elképzelhetőnek tart az utolsó negyedévben. Az előző hétéves uniós ciklusból tavaly év végéig lehetett forrásokat lehívni, és az utolsó hónapokban minden bizonnyal még inkább felgyorsulhatott a pénzek felhasználása, ami akár meglepetést is okozhat.

Nem minden elemző ilyen optimista. Jobbágy Sándor, a CIB Bank senior elemzője szerint a beruházások továbbra is gyengén teljesíthettek – így a negyedévben nem éri el a 2,5 százalékot sem a növekedés –, de a fogyasztás erősödhetett, és a nettó export is hozzájárulhatott a gazdaság bővüléséhez. „A termelési oldalon az ipar hozzájárulása a negyedik negyedévben is erős lehetett” – tette hozzá. Az ipar közel 9 százalékkal nőtt a harmadik negyedéves 6 százalék alatti szint után.

Termelési oldalról az is segíthetett, hogy a mezőgazdaság visszahúzó ereje mérséklődhetett – vélte Török Zoltán , a Raiffeisen vezető közgazdásza. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter még tavaly év végén azt mondta, hogy a mezőgazdaság kibocsátásának csökkenése a KSH korábbi becsléseivel ellentétben nem lesz két számjegyű, hanem 10 százalék alatt marad. Ha a mezőgazdaság valóban nem szerepelt olyan rosszul tavaly, akkor annak ellenére, hogy a szektornak kicsi a súlya, megdobhatja a GDP-t.

Török Zoltán szerint alapvetően a háztartások fogyasztása húzhatta a gazdasági növekedést felhasználási oldalon. Az év egészében 2,8 százalékkal nőhetett a GDP a Világgazdaság elemzői konszenzusa szerint (a 2014-es 3,7 után), s lapunk mutatószáma, a Gyorsulási Irányadó (GYIA) is hasonlóan magas dinamikáról tanúskodik. Tavaly a beruházások nem tudtak hozzájárulni a növekedéshez, annak ellenére sem, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramja még tartott, a kereslet azonban csökkent.

Idén már lassabban nőhet a gazdaság, miután az új ciklusban lassan használhatjuk fel az EU-forrásokat. Szakértők szerint 2-2,5 százalék közötti GDP-bővülésre számíthatunk, de a kormány lakásépítést támogató programjai és az MNB újabb élénkítései kedvező hatást gyakorolhatnak a gazdaságra. A GYIA azt sugallja, hogy az idei év első hónapjában érdemben lassult a növekedés, és már csak 2,4 százalék körül lehet. Ennél alacsonyabb dinamikára utoljára 2013 közepén volt példa.

A pozitív kockázatok dominálnak
Az eddig megismert makrogazdasági adatok nem keltettek csalódást az elemzők szerint, így a GDP-növekedés biztosan nem esett vissza érdemben a negyedik negyedévben. Az alacsony infláció – így a reálbérek emelkedése – érdemben növelte a kiskereskedelmi forgalmat, ami megjelenhetett a szolgáltatások bővülésében.

A GDP-konszezusra nézve pozitív kockázatot jelenthet, ha az EU-források lehívása valóban rekordot döntött az év végén, és a mezőgazdaság visszaesésre érdemben kisebb, mint a korábbi becslés. Ráadásul nemcsak a termelés, hanem az ipar hozzáadott értékének a növekedése is jelentős lehet, miután egyre több ágazat veszi ki a részét a bővülésből.

Forrás: Hornyák József, Világgazdaság Online
Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint
13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo
rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás.

Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14.