Tartósan olcsó lehet az élet Magyarországon Nyomtatás
2016. február 19. péntek, 00:00

Az áfacsökkentés levitte a sertéshús árát, az olajáresés pedig a benzinét. Idén sem lesz túl nagy infláció.

Nem kell központilag sertésrezsi-csökkentésre bírni a boltosokat, hiszen a piac elég jól működik. A disznóhús ára az áfacsökkentés (27-ről 5-re) hatására tizenhét százalékkal zuhant januárban, vagyis a kereskedők nem nyelték le a teher csökkentését. Talán még Rogán Antal is örülhet az inflációs adatnak – aki egy éve még kiflirezsicsökkentést akart az olcsóbbá váló üzemanyagok miatt –, hiszen szépen csökken a péksütemények ára idén.


Az inflációs indexre sem lehet panasz, miután a KSH szerint mindössze 0,9 százalékkal nőttek a fogyasztói árak januárban egy év alatt. Elemzők ennél hajszálnyival nagyobb drágulásra számítottak. Elsősorban nem a kiflinek vagy sertéshúsnak köszönhető a decemberivel megegyező inflációs index, bár kétségtelen, hogy utóbbinak mérhető a hatása. Balatoni András, az ING Bank vezető közgazdászának kalkulációja szerint 0,2 százalékponttal lefelé húzhatta az indexet az áfacsökkentés, miután a sertéshúsnak 1,3 százalékos a súlya a fogyasztói kosárban. Az alacsony infláció mégis inkább az olajárak folytatódó hanyatlásával függ össze, miatt több mint öt százalékkal olcsóbb lett a benzin. Igaz, az újabb zuhanás egyelőre alig látszik meg más termékek és szolgáltatások árában, ez azonban csak idő kérdése.

„A következő hónapokban az üzemanyagárak további csökkenése, valamint bázishatások miatt az infláció újra mérséklődhet, az év közepéig várhatóan nem éri el az 1 százalékot” – vélekedett Suppan Gergely , a TakarékBank vezető közgazdásza. Balatoni András úgy véli, a szolgáltatások alacsony áremelkedési ütem összefügg a csökkenő inflációs várakozásokkal, valamint a tartósan alacsony és csökkentő olajárak másodkörös hatásával. A tartós fogyasztási cikkek 2, a szolgáltatások 1,3 százalékkal drágultak. A kiskereskedelmi forgalom növekedése és a historikusan gyenge forintárfolyam az elemző szerint ellentétes hatást fejt ki, vagyis ezeknek növelni kellene az árindexet, Balatoni azonban úgy kalkulál, hogy az év közepére újra eltűnhet az infláció. Gárgyán Eszter, a Citi közgazdásza azt is el tudja képzelni, hogy negatív tartományba esik az index, csakúgy, mint tavaly.

Sokkal drágább a cigi és a tömény
Januárban – szokás szerint – a dohányosok jártak rosszul. Egy hónap alatt, decemberhez képest a szeszes italok és dohányáruk 0,9 százalékkal lettek drágábbak, miközben a teljes fogyasztói árindex 0,1 százalékot esett. Tavaly januárhoz képest a cigi ára 5 százalékkal nőtt, a sör viszont csak hajszálnyit drágult. A legrosszabbul a tömény alkoholt fogyasztók jártak: egy feles 5,6 százalékkal többe kerül, mint tavaly ilyenkor, de a bor ára is két százalék felett nőtt.
Elemzők szerint idén átlagosan 0,5-1,4 százalék közötti inflációra lehet számítani, a nagy bizonytalanságot pedig éppen az olajárak alakulása jelenti. Ha tartósan olcsó marad az olaj, akkor gyakorlatilag érzékelhetetlen mértékben nőhetnek az árak – persze csak annak, akinek 8 százalék feletti súllyal szerepel a fogyasztói kosarában a benzin –, a nyersanyag szárnyalásával azonban egy százalék feletti átlagos infláció is elképzelhető.

Mindez lépésre késztetheti a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bankot (MNB) is. Ürmössy Gergely, az Erste közgazdásza kiemelte, hogy tavaly decemberben az MNB 1,7 százalékos inflációs rátát prognosztizált 2016 egészére, de a márciusi kamatdöntő ülés alkalmával lefelé fogja módosítani a várakozását a jegybank. (Az MNB inflációs célja 3 százalékos). Ürmössy úgy véli, Matolcsyék újabb lépéseket tehetnek, hogy a pénzügyi kondíciók lazuljanak. „Ezúttal nem feltétlenül az alapkamat csökkentésén keresztül valósítja meg a lazító szándékait a tanács, hanem a nem-konvencionális eszközökkel.”

Forrás: Hornyák József, Világgazdaság Online

Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint
13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo
rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás.

Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14.