Gyorsan nő a lakosság vagyona Nyomtatás
2016. február 22. hétfő, 00:00

Folytatódott az utolsó negyedévben is a lakosság pénzügyi vagyonának növekedése: a nettó pénzügyi vagyon – a megtakarítások és a kötelezettségek különbsége – a jegybanki statisztikák szerint 32 490,9 milliárd forintot ért el decemberben, amely 13,9 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Mindez azt jelenti, hogy az év végén már minden egyes magyar lakosra több mint 3 millió forintnyi pénzügyi megtakarítás jutott, amire eddig nem volt példa.


A háztartások pénzügyi eszközeinek mennyisége 7,9 százalékkal emelkedett egy év alatt, és szintén új csúcsot, 40 581,8 milliárd forintot ért el. A megtakarítások összetétele viszont láthatóan nem minden szempontból alakul ideálisan. Az MNB adatai szerint például a készpénz mennyiségének növekedése volt tavaly is az egyik leggyorsabb ütemű a lakosságnál: decemberben már 3765,4 milliárd forintnak megfelelő forintot és valutát tartottak otthon a háztartások, amely nagyjából egyötödével magasabb a 2014 végi mennyiségnél. Ugyan a betéteknél is izmos volt látszólag a növekedés – a 7781,5 milliárdos állomány 11,8 százalékos éves bővülést tükrözött –, ám nem szabad megfeledkezni arról, hogy ezek jelentős része számlapénzben, vagyis lekötetlenül pihen. A növekedéshez hozzájárult a devizabetétek mennyiségének folyamatos emelkedése is, ami a külföldön dolgozó magyar munkavállalók számának növekedésével lehet összefüggésben.

A készpénz és a betétek mellett jelenleg egyértelműen az állampapírok számítanak a lakossági megtakarítási portfólió meghatározó elemének. Az állam által kibocsátott értékpapírokból december végén már közel 3200 milliárd forintnyit tartottak számláikon a háztartások, ez 35,6 százalékos növekedést jelentett az egy évvel korábbi állapothoz képest. Az állampapírok diadalmenete persze kevéssé meglepő annak tükrében, hogy árazásuk a betétekhez képest jóval kedvezőbb.

Jóval szerényebb – alig több mint egyszázalékos – bővülés jött össze ugyanakkor a befektetési jegyeknél, amely mennyiség valamivel 4100 milliárd forint fölött mozgott decemberben. A biztosításoknál is viszonylag alacsony, 2 százalékos volt a növekedés, a nyugdíjpénztári megtakarítások mennyisége pedig 5,3 százalékkal emelkedett.

Amellett viszont, hogy a lakosság jelentősen növelte megtakarításait, a tartozásai is gyors ütemben fogytak. Ennek egyik oka a javuló, de változatlanul alacsony szinten álló hitelfelvételi kedv, ám jelentősen hozzájárult a kötelezettségek olvadásához a devizahiteles elszámolás, illetve a forintosítás is. 2016-ban pedig óriási változásokra nem kell számítani a háztartások portfóliójában: az alacsony hozamkörnyezet nyomán változatlanul az állampapírok és az alapok uralhatják a megtakarítási piacot, markáns készpénz- és számlapénzarány mellett.

Forrás: Világgazdaság Online

Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint
13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo
rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás.

Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14.