Telítődik a netbanki piac Nyomtatás
2016. március 10. csütörtök, 00:00

Lassul a netbanki elérést is biztosító folyószámlák számának növekedése, arányuk a következő időszakban 80 százalék környékén stabilizálódhat.

Lelassult az utóbbi két évben az internetes folyószámlák térnyerése Magyarországon: 2015 első kilenc hónapjában számuk mindössze 77 ezerrel – 0,9 százalékkal – emelkedett. Mindezek alapján a netes kapcsolattal is hozzáférhető számlák aránya szeptember végére 78,7 százalékot ért el a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint, ami alig egy százalékponttal magasabb, mint a 2014 végi 77,5 százalék. Persze annak tükrében, hogy a banki folyószámlák mennyisége 2012 óta gyakorlatilag folyamatosan csökken Magyarországon, ez nem rossz eredmény: ám ha nem történik váratlan fordulat, arra lehet számítani, hogy az internetes folyószámlák aránya 80 százalék körül stabilizálódhat a következő években.


Ráadásul a netes számláknak a pénzforgalomban képviselt súlya sem növekszik túlságosan gyors mértékben. Az MNB adatai szerint, bár a netes és mobiltelefonról indított átutalási forgalom a darabszám alapján 11,9 százalékkal nőtt a 2015 szeptemberéig tartó egy év alatt, a tranzakciók összértéke csak 3,5 százalékkal emelkedett. Ehhez képest a teljes forintátutalási forgalom a darbszám alapján 2,9, a mennyiség szerint pedig közel 5 százalékkal nőtt ugyanebben az időszakban. Mindez azt jelenti, hogy az internetes átutalási forgalomban csak a tranzakciószám nő jelentősen, a volumen bővülése még el is marad a teljes piacétól.

Az internetes pénzügyi szolgáltatások kiaknázatlan fejlődési lehetőségeire a Deloitte is felhívta a figyelmet a közelmúltban bemutatott Deloitte-Scale BankIndex kutatásában is. Ennek eredményei szerint a lakosság nagy része, mintegy 82 százaléka nem tervez informálódni új banki szolgáltatások felől, akik viszont érdeklődnek, azok elsődlegesen a bankfióki csatornákat választják. A legkedveltebb fizetési módok között még mindig a hagyományos elérési csatornák vezetnek – például a lakosság 73 százaléka jelöli meg a csekk befizetését postán –, amellett, hogy azért jól érzékelhető az elektronikus csatornák használatának lassú terjedése.

Érdekes viszont, hogy azok a lakossági ügyfelek, akik rendelkeznek már netbanki szerződéssel, többnyire elégedettek a szolgáltatással, és az átlagnál jóval sűrűbben igénybe is veszik. Az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. tavaly közzétett kutatási eredményei szerint az internetet használók többsége a bankügyeinél sem mondana le a számlakezelés kézenfekvő módjáról: a netezők 68 százaléka lényeges szempontnak tartja bankja kiválasztásakor, hogy az kínál-e internetes ügyintézésre lehetőséget adó felületet. Így az online bankolás a költségek és az ügyintézés minősége után a legfontosabb bankválasztási kritériummá nőtte ki magát az online világra nyitott célközönségben. Az NRC szerint feltűnő az is, hogy az online hozzáférés lényegesen gyakoribb kapcsolatfelvétellel jár: a legalább havonta netbankolók aránya a banki ügyfelek között 42 százalékos, több mint másfélszerese a havonta bankfiókban intézkedőkének, sőt minden tizedik, szerződéssel rendelkező ügyfél minden héten belép internetbankjába, ami a személyes megjelenésnél csaknem elképzelhetetlen.

Forrás: Világgazdaság Online, Barát Mihály
Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint
13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo
rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás.

Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14.
 

Weboldalunk cookie-kat használ annak érdekében, hogy jobb felhasználói élményt biztosítson azáltal, hogy a cookie-k megjegyzik a személyes beállításait. További információkért olvassa el az Adatkezelési Szabályzatunkat.

A fentiekket egyetértek.