|
Döntően az uniós támogatások elapadása miatt márciusban az építőipar termelése 33,9, az első negyedévben 27,6 százalékkal elmaradt a múlt év azonos időszakától. Márciusban az épületek építése 18,8, az egyéb építményeké 52,4 százalékkal csökkent az egy évvel korábbiról - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Februárban az iparág visszaesése 19,2 százalékos volt, az épületek építése 8,6, az egyéb építményeké 35,4 százalékkal csökkent.
A termelés visszaesését - ugyanúgy, mint az előző két hónapban - részben az uniós forrásból végzett munkák tavaly év végi befejeződése, részben a magas bázis okozta. A legnagyobb mértékben az út- és vasútépítő vállalkozások termelése hanyatlott - fűzte hozzá a KSH.
Az építőipari vállalkozások március végi szerződésállománya 25 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződések 57,6 százalékkal meghaladták az egy évvel korábbit, az egyéb építményeké 46,1 százalékkal esett vissza. A megkötött új szerződések volumene viszont 47,3 százalékkal nagyobb volt az előző évi alacsony bázisnál, ezen belül az épületek építésére kötött szerződések volumene 17,0, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 68,8 százalékkal emelkedett.
Az első negyedévben az épületek építése ágazatban 3,3, az egyéb építmények építése ágazatban 1,8, a legnagyobb súlyú, speciális szaképítés ágazatban 2,7 százalékkal nőttek az árak az előző év azonos időszakához viszonyítva, amiből átlagosan 2,5 százalékos éves és 0,7 százalékos negyedéves árszintemelkedés adódik - közölte a KSH.
Forrás: MTI
Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint
13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo
rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás.
Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14. |
