Tovább adósodott a lakosság Nyomtatás
2016. szeptember 08. csütörtök, 00:00

Már harmadik hónapja több hitelt vesznek fel a háztartások, mint amennyit visszafizetnek. A lakáshitel és a fogyasztási hitel is nagyon megy, a drága áruhitelek és kártyahitelek viszont nem fogynak.


Júliusban is sorban álltak a háztartások a bankokban hitelért. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a lakossági ügyfelek több mint 42 milliárd forintnyi lakáshitelre és bő 29 milliárd forintnyi forinthitelre kötöttek szerződést a hitelintézeteknél, amelyek a hónap során 37,7 milliárd forintnyi lakáshitelt helyeztek ki. A megélénkült hitelkeresletnek köszönhetően a háztartások immár harmadik hónapja számítanak nettó hitelfelvevőnek, vagyis vesznek fel több kölcsönt, mint amennyit törlesztenek. Júliusban 1,5 milliárd forinttal haladta meg a hitelfelvételek volumene a törlesztésekét. A háztartások hitelállománya ennek ellenére még mindig nagyon alacsony, a hetedik hónap végén csupán 5760 milliárd forint volt, ami kilencéves mélypontot jelent.

A cikk a hirdetés után folytatódik
A lakáshitelek volumene már három hónapja nő, és lassan elérheti a 3 ezer milliárd forintot. A szabad felhasználású jelzáloghitelek viszont inkább kifelé futnak, a lakosság, úgy tűnik, egyelőre még az egykori devizalapú kölcsönöket igyekszik visszafizetni. Míg lakásvásárlásra havonta átlagosan 40 milliárd forintnál is többet igényelnek az ügyfelek, szabad felhasználású jelzáloghitelből ennek csak a tizede fogy. Pedig a hitelintézetek folyamatosan akcióznak a szabad felhasználású jelzáloghitelekkel is főleg adósságrendezésre ajánlva a konstrukciókat. A jelzálog fedezetű kölcsönök kamata egyébként júliusban már nem csökkent tovább. Lakáscélú hitelt átlagosan 4,95 százalékos kamattal lehetett igényelni, a szabad felhasználású kölcsönöknél a ráta 6,26 százalékos volt.

A lakáshitelek volumene lassan elérheti a 3 ezer milliárd forintot. Fotó: Reviczky Zsolt
A fedezet nélküli fogyasztási hitelek sokkal jobban fogynak, mint a jelzálog alapúak. A havi folyósítás lassan eléri a 30 milliárd forintot. Az árverseny a piacon a személyi hiteleknél a legnagyobb, a kamatok júliusban is tovább csökkentek. Egy átlagos személyi hitelt alig több mint 16 százalékos kamattal kínáltak a hitelintézetek, de aki hajlandó volt változó kamatozású konstrukciót felvenni, többnyire 14 százalék alatti ajánlatokat kapott. A gépjárműhitelek kamata 15 százalék körül maradt, az áruhiteleké pedig nagyot ugrott, amiben szerepe lehetett annak is, hogy a nyári nagy sportesemények miatt vélhetően megnőtt a kereslet a részletre vásárolható tévékészülékre vagy más elektromos berendezésekre. A júniusban még bőven 20 százalék alatti áruhitelkamatok 23 százalék fölé emelkedtek júliusban.

A magas kamatozású hitelekből azonban kevés fogy. Áruhitelből mindössze 1,7 milliárd forintnyi sikerült eladni, és a szintén drága folyószámla-, valamint kártyahitelek volumene is folyamatosan csökken. Valószínűleg a reálbérek növekedésének is köszönhető, hogy a háztartások folyószámlái mindössze 387 milliárd forintos mínuszban voltak július végén, ez hétéves mélypont. A méregdrága kártyahitelektől szintén szabadul a lakosság, a kamatozó állomány már alig éri el a 120 milliárd forintot. Két évvel ezelőtt még 150 milliárd forint körüli kamatozó kártyahitelt törlesztettek a háztartások. Ezeknek a hiteleknek az átlagos kamata egyébként 31 százalék fölött van.

Forrás: Világgazdaság Online
Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint
13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo
rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás.

Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14.