Sorra dőlnek a lakossági rekordok Nyomtatás
2016. szeptember 14. szerda, 00:00

Tovább nőtt a háztartások értékpapír-állománya, azon belül egyre több az állampapír. A részvényeken sokat lehetne keresni, de a kisbefektetők ódzkodnak tőlük.


Sikeresen szorítja ki az állam a külföldi befektetőket az állampapírpiacról, és vonja be helyettük a lakosságot. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint a külföldi – zömmel intézményi – befektetők állampapír-állománya július végén már alig érte el a 10 ezer milliárd forintot, ez három és fél éves mélypont. A külföldiek részesedése a finanszírozásból nem éri már el a 39 százalékot sem.

Miközben a külföldiek az év első hét hónapjában több mint ezermilliárd forintnyi magyar állampapírt adtak el, a hazai háztartások nettó vásárlása 626,2 milliárd forint volt, így a lakossági értékpapírszámlákon július végén már csaknem 3780 milliárd forintnyi állampapírt tartottak. Ennek mintegy 30 százaléka éven túli lejáratú kötvény, a zöme egyéves vagy féléves futamidejű lakossági kincstárjegy. A teljes háztartási értékpapír-állomány egyébként júliusban újabb történelmi csúcsot döntött, 8173,4 milliárd forinttal.

Az állampapírok a lakossági portfóliókban lassan beérik a befektetési alapokat: utóbbiakban július végén 3793 milliárd forintnyi háztartási megtakarítás volt. A lakosság folyamatosan rendezi át a portfólióját. Az ingatlanalapok vagyona folyamatosan nő, és ezeket a konstrukciókat főleg a kisbefektetők hizlalják. A származtatott alapok szintén népszerűek – idetartozik az abszolút hozamú és a tőkevédett alapok tekintélyes hányada is. A nulla körüli kamatot hozó pénzpiaci alapokból viszont folyamatosan szivárog a pénz, a lakosság júliusban már csupán 490 milliárd forintot tartott bennük. A befektetési alapok idén eddig szerény hozamot termeltek: a háztartások 14 milliárd forintnyi árfolyamnyereséget értek el rajtuk, ami évesítve is csak 0,6 százalékos hozamot jelent.

A részvénypiacon sokkal többet kaszálhattak volna a kisbefektetők: január óta 36,7 milliárd forintnyi árfolyamnyereség keletkezett a háztartások magyar részvényein, ami bőven két számjegyű hozam, sőt évesítve 20 százalék körül van. A lakosság azonban így sem kap rá a tőzsdézésre, sőt az idén hét hónap alatt több mint 28 milliárd forintnyi részvényt adott el, szinte végig 310–320 milliárd forint között stagnált a kisbefektetők állománya.

A többi értékpapír szerepe még kisebb a lakossági befektetőknél.
A bankok forráséhsége elmúlt, a banki kötvényállományok ennek megfelelően folyamatosan leépülnek. Júliusra a lakosságnál mindössze 244 milliárd forintnyi, hitelintézetek által kibocsátott kötvény volt. A jelzáloglevél-forrású finanszírozást támogatná a jegybank is, a jelzáloglevelek volumene ennek ellenére csökken. Július végén már a 900 milliárd forintot sem érte el a teljes piacon, ebből a háztartásoknál 11,9 milliárd forintnyi volt. A Quaestor-botrány után nem meglepő, hogy az egyéb szektorok kötvényeiben sem bíznak már a háztartások. Ilyenekből csupán 25 milliárd forint volt a számláikon, ezen belül egyéb pénzügyi cégek által kibocsátott hitelpapírokból – ilyen volt a Quaestor Hrurira is – alig egymilliárd forintnyit tartottak.

Forrás: Világgazdaság Online
Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint
13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo
rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás.

Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14.