KSH: 668 millió euró volt a külkereskedelmi többlet júliusban Nyomtatás
2016. október 04. kedd, 00:00

Az export euróban számolt értéke 5,4, az importé 6,4 százalékkal csökkent júliusban az egy évvel korábbihoz képest, a külkereskedelmi aktívum 31 millió euróval nőtt, és 668 millió eurót tett ki - jelentette második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).


A szeptember 8-án közölt első becslés szerint júliusban az export euróban kifejezett értéke 5,2, az importé 6,0 százalékkal csökkent a múlt év azonos hónapjához képest. Az egyenleg értéke 6,0 millió euróval magasabb az első becslésben közöltnél.

A forgalom alakulását befolyásolta, hogy 2016 júliusában kettővel kevesebb munkanap volt, mint egy évvel korábban - közölte a KSH.
Az export volumene 3,4, az importé 2,0 százalékkal csökkent a tavaly júliusihoz képest, a kivitel értéke 7,3 milliárd euró (2286 milliárd forint), a behozatalé 6,6 milliárd euró (2076 milliárd forint) volt.
A gépek és szállítóeszközök volumene a kivitelben 3,1, a behozatalban 4,7 százalékkal csökkent. Az energiafejlesztő gépek és berendezések exportvolumene több mint 12, importvolumene csaknem 10 százalékkal esett vissza. Ötödével csökkent a benzinüzemű, negyedével a dízelüzemű motorok kivitele az Európai Unióba.
Az import csökkenését a gázturbina és a belső égésű motorok alkatrész-behozatalának visszaesése okozta. Kisebb, 4 százalék körüli visszaesés mutatkozik a villamos gép, készülék és műszer mindkét irányú kereskedelmében. A közúti járművek behozatala csaknem 8 százalékkal csökkent.
A feldolgozott termékek exportvolumene 3,5, importvolumene 1,3 százalékkal csökkent. Csaknem tizedével visszaesett a gyógyszerek és a műanyag alapanyagok exportja. A papír, karton és papírpép exportja több mint tizedével csökkent. A nemfémes ásványokból készült termékek és a bútor, bútorelemek kivitele is elmaradt az egy évvel korábbitól.
Az energiahordozók importvolumene 10 százalékkal nőtt. A kőolaj és kőolajtermékek behozatala csaknem 30 százalékkal emelkedett, miközben az olaj világpiaci ára az előző év azonos időszakához képest 23 százalékkal esett vissza. A villamosenergia-behozatal 15 százalék feletti mértékben csökkent.
Az élelmiszerek, italok, dohánytermékek exportvolumene 5,0, az importé 3,0 százalékkal mérséklődött. Jelentősen visszaesett a gabona és gabonakészítmények kivitele. Csaknem negyedével csökkent a kukorica exportja, csaknem tizedével esett a búza és az árpa kivitele is. A zöldségféle és gyümölcs exportja több mint 8 százalékos visszaesést mutat.
Az EU tagállamaiba irányuló kivitel volumene 3,5, az onnan érkező behozatalé 2,3 százalékkal csökkent. A többlet 55 millió euróval mérséklődött, és 508 millió eurót tett ki. Magyarország az exportnak és az importnak is 79 százalékát bonyolította le az uniós tagállamokkal.
Az EU-n kívüli országokkal folytatott kereskedelemben a kivitel volumene 2,9, a behozatalé 0,8 százalékkal csökkent. A külkereskedelmi mérleg ebben a viszonylatban 86 millió euróval javult, és 160 millió eurós aktívumot mutat.
Az év első hét hónapjában a kivitel volumene 4,1, a behozatalé 4,8 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. A külkereskedelmi forgalom forintban mért árszínvonala kivitelben 0,6, behozatalban 2,9 százalékkal csökkent.
A kivitel értéke 53,7 milliárd euró (16 807 milliárd forint), a behozatalé 47,7 milliárd euró (14 916 milliárd forint) volt január-júliusban. A külkereskedelmi mérleg többlete 899 millió euróval nőtt, és 6,0 milliárd eurót tett ki.

Forrás: MTI

Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint
13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo
rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás.

Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14.