GKI: a fővárosi lakáspiacon tovább nőtt az optimizmus, vidéken kevésbé Nyomtatás
2016. november 18. péntek, 00:00

Tovább javultak a fővárosi lakáspiaci várakozások a GKI Gazdaságkutató Zrt. októberi felmérése szerint, Kelet-Magyarországon kissé javuló, Nyugat-Magyarországon pedig kissé romló piaci helyzetet várnak a következő egy évben az ingatlanos vállalkozások - közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt. az MTI-vel.


A teljes ingatlanpiaci várakozásokat jelző GKI-MGYOSZ fővárosi ingatlanpiaci indexe 4 ponttal magasabb az előző negyedévinél, míg az ország egészére vonatkozó jelzőszám gyakorlatilag megegyezik a júliusi számmal. Az egy évvel ezelőtti értékeket az előbbi 10, az utóbbi 7 ponttal haladja meg.
Az elemzés szerint a kilátások javulása Budapesten a pesti belváros és zöldövezet, valamint a panellakások esetében következett be. Kelet-Magyarországon a családi házak kivételével kissé javultak a várakozások, ugyanakkor a nyugati országrészben a panellakások kivételével kedvezőtlen irányú változás volt.
A lakásvásárlásra és építésre vonatkozó lakossági várakozások alig változtak az előző felméréshez képest. A biztos szándékú körben 16 százalékos csökkenés, a valószínű szándékú körben 8 százalékos növekedés következett be. Ez a kisebb elbizonytalanodás egyfajta negatív korrekciót jelent, a korábbi, jelentős lelkesedés kicsit csökkent, de a pozitív tendencia továbbra is érezhető.
A GKI adatai szerint a lakásvásárlási hajlandóság 8 éves csúcson áll, hasonlóan kedvező adatok 2008 végén voltak regisztrálhatók. A lakásfelújításra és korszerűsítésekre vonatkozó kilátások esetében elég komoly visszaesés következett be az egy negyedévvel ezelőtti felmérés eredményeihez képest. Az ilyen akciókra biztosan vállalkozók aránya 28, a valószínűleg vállalkozóké 2 százalékkal csökkent. Éves visszatekintésben az előbbiek száma 24 százalékkal csökkent, az utóbbiaké viszont 25 százalékal növekedett - azaz összességében még így is pozitív a kép.
A használt lakások várható áremelkedési ütemét illető várakozások Budapesten lényegében megegyeznek az egy negyedévvel ezelőttivel: áremelkedésre a felmérést követő egy évben a válaszadók 28 százaléka, kisebb-nagyobb árcsökkenésre pedig 19 százalékuk számít.
A GKI telekpiaci indexeinek értéke októberben a fővárosra vonatkozóan 4, az ország egészét illetően 5 ponttal emelkedett az előző felméréshez képest. Így az országos index csaknem visszatért a fél évvel ezelőtti szinthez, a fővárosi még kissé elmarad attól. A várható eladási árakra vonatkozó várakozások nem sokat változtak. A kapott válaszok alapján a következő 12 hónapban 3-6 százalékos áremelkedés valószínű a telekpiacon.
Az irodapiaci kilátások az elmúlt két évben elég hullámzóan alakultak, nincs határozott tendenciájuk. 2016 októberében a GKI irodapiaci indexeinek értéke a fővárosra vonatkozóan gyakorlatilag nem változott, az ország egészére vonatkozóan viszont 4 ponttal csökkent.
Az októberi felmérés során 110 ingatlanokkal foglalkozó cég, valamint 1279 vállalat válaszolt, a lakossági minta pedig reprezentatív, ezerfős volt. A felmérés az idei évtől a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) támogatásával készül.

Forrás: MTI

Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint
13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo
rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás.

Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14.