A 2000-es évek eleje óta nem látott fogyasztásbővülés jöhet Nyomtatás
2016. november 23. szerda, 00:00

A minimálbér és a garantált bérminimum jelentős növelése felpörgetheti az inflációt is. Az egyes cégeket és az ország különböző térségeit eltérően fogja érinteni a béremelési kényszer, a gyorsabb infláció pedig a jegybankot is lépésekre késztetheti.


Ha a kormány javaslatainak megfelelően megvalósul a minimálbér 15 és a garantált bérminimum 25 százalékos emelése a jövő évben, akkor annak a hatása hamarosan megjelenik a fogyasztói árakban is – vélik a Világgazdaság által megkérdezett közgazdászok. A munkaerőhiány már az idén is 7-8 százalékos béremeléshez vezetett a nemzetgazdaságban, a vállalatok pedig a többletköltséget szép lassan beépítik az áraikba is. Idén októberben már egy százalék volt az infláció, ami az elmúlt három év legmagasabb áremelkedési üteme. A kereslet növekedése pedig lehetőséget ad a cégeknek a további áremelésre.

A béremelések hatása a kiskereskedelmi szektorban is meg fog jelenni, ezért drágulás várható, de a nagy hipermarketláncok a minimálbér és a garantált bérminimum nagymértékű emelése nélkül is fejlesztik a béreket – mondta lapunknak Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető közgazdásza. A Blokkk.com internetes szakportál szerint az eladók egy részének fizetése szakmai bérminimum-köteles, így ha megvalósul a béremelés, akkor sok cég spórolhat a cafeterián vagy a prémiumon, ám lehetnek olyan boltok is, amelyek képtelenek lesznek ezt kigazdálkodni. A kereskedelemben növekvő bérek árfelhajtó hatásúak, de a gazdaság nem minden területén kell erre számítani. A nagy autógyárakban például aligha, hiszen leginkább exportra termelnek.

A nagyvállalatoknak, a termelékeny cégeknek és az ország fejlett régióiban működő vállalatoknak nem fog gondot okozni a béremelés, de az ország keleti részein más a helyzet – fejtette ki Ürmössy Gergely. Az utóbbi területeken a kereslet még most is gyenge, ezért a vállalatok nehezen tudják érvényesíteni a fogyasztói árakban a magasabb béreket, ezért nehéz helyzetbe kerülhetnek a cégek. Itt elbocsátások és nem magasabb árak várhatók jövőre – vélekedett az elemző.

A fogyasztásra azonban kedvező hatása lesz a béremelésnek. Suppan Gergely , a TakarékBank vezető közgazdásza eddig azt várta, hogy jövőre 4 százalék körül nő a fogyasztás, de a nagymértékű béremelés mellett 5–6 százalék közötti ütem sem elképzelhetetlen. Ilyen gyors növekedésre a 2000-es évek eleje óta nem volt példa – mondta a Világgazdaságnak a közgazdász. Szerinte így jövőre két számjegyű béremelés is lehetséges a foglalkoztatottak körében, de arra is rámutatott, hogy a közfoglalkoztatottak, nyugdíjasok és összességében az inaktívak jövedelme nem emelkedik ilyen gyorsan. A nyugdíjakat év elejétől 0,9 százalékkal emelik a kormány korábbi inflációs prognózisának megfelelően, de egyre valószínűbb, hogy ezt év közben kompenzálni kell, mert magasabb lesz az infláció.

Az Erste Banknál eddig 1,9 százalékos inflációt vártak a jövő évre, amit a kereslet bővülése mellett az okoz, hogy az alacsony benzinárak kiesnek a bázisból. Ha viszont a magas bérdinamika begyűrűzik a fogyasztói árakba, akkor ennél kissé magasabb infláció alakul ki 2017-ben. A legnagyobb veszély Ürmössy Gergely szerint az, hogy ha felgyorsul az infláció, és eléri a 3 százalékos célt, akkor a jegybanknak erre kamatemeléssel kell reagálnia, noha a Világgazdaságnak adott interjújában Matolcsy György , a jegybank elnöke azt mondta, hogy 2018–19-ig tartanák az alacsony, 0,9 százalékos kamatot. Ha vonakodnának kamatot emelni a gyorsuló infláció ellenére, akkor esetlegesen felerősödhet a forint és a kötvényhozamok ingadozása, de ettől – az Erste közgazdásza szerint – egyelőre nem kell tartani.

Forrás: Világgazdaság Online

Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint
13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo
rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás.

Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14.