Jöhet a rendszám a kismotorra

Várhatóan szűkülni fog azoknak a járműveknek a köre, amelyekre zöldrendszámot lehet igényelni. A Nemzetgazdasági Minisztérium ugyanis arról tájékoztatta a Világgazdaságot, hogy a zöldrendszámok esetében a technológia fejlődése miatt indokolt bizonyos módosítások bevezetése. Így a nagyobb károsanyag-kibocsátású hibridek kiszűrése érdekében növelni kell az elvárt hatótávolságot vagy a kilométerenkénti szén-dioxid-kibocsátás felső küszöbértékét.

Már dolgoznak is a változtatásokon, azokról tárcaközi egyeztetés folyik. Arra a kérdésre, hogy mi lesz a már forgalomban lévő járművekkel, a gazdasági tárca azt válaszolta, hogy a szabályozás véglegesítése előtt erre biztos válasz nem adható. A szabályozás változása után viszont a következő műszaki vizsgán ahhoz, hogy a jármű zöldrendszámot kapjon, az akkor aktuális szabályozásnak kell majd megfelelnie.

A hatályos jogszabályok szerint a zöldrendszámot a tisztán elektromos hajtású – 5E környezetvédelmi osztályba tartozó –, a legalább 25 kilométeres elektromos hatótávval működő külső töltésű (plug-in) hibrid, a növelt hatótávú plug-in hibrid gépkocsikra (legalább 50 kilométeres hatótávval) és a nullaemissziós gépkocsikra, vagyis az 5Z környezetvédelmi osztályú járművekre lehet igényelni.

A zöldrendszámtábla 2015. szeptember végi bevezetése óta eddig közel 1500 jármű esetében igényeltek ilyet a hatóságtól. A zöldrendszám tehát népszerű, és bár ezek az autók még – esetenként több millió forinttal – többe kerülnek, mint a benzines járművek, a rendszámhoz kapcsolódó kedvezményekkel több százezer forint megspórolható.

A zöldrendszámú gépjárművek után ugyanis nem kell regisztrációs adót, vagyonszerzési illetéket, gépjárműadót és cégautóadót fizetni. További kedvezmény, hogy a vállalkozások a villanyautó töltésére használt áram áfáját is visszaigényelhetik. Mindezeken felül a zöldrendszámú autók – a helyi rendeletek alapján – Magyarország nagyobb városaiban általában ingyenesen parkolhatnak.

Változás várható viszont a segédmotoros kerékpárok esetében is. Jelenleg ugyanis a két- és háromkerekű segédmotoros kerékpárok hatósági engedély és hatósági jelzés nélkül vehetnek részt a közúti forgalomban, a fejlesztési tárca viszont közlekedésbiztonsági okokból indokoltnak tartja a segédmotoros kerékpárok rendszámosítását – közölte a Világgazdasággal a minisztérium.

A becslések szerint mintegy hatszázezer érintett jármű többsége azonban tíz évnél idősebb lehet, így első forgalomba helyezésük környezetvédelmi jellemzőik alapján az uniós előírásokon alapuló hazai szabályozás szerint meg sem történhetne. A rendszámosítás jelentős, a motorkerékpár értékéhez képest aránytalanul nagy költségeket róhatna az üzemben tartókra (például a rendszám felszereléséhez és megvilágításához szükséges szerkezetek beszerzése, tulajdonjogot igazoló okmányok pótlása bírósági úton vagy közjegyzői nyilatkozattal).

A bevezetéshez így valószínűleg jogszabály-módosításokra és egy egyszerűsített, költségkímélő eljárásrend bevezetésére lenne szükség.

Forrás: Világgazdaság Online

Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint
13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo
rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás.

Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14.

Weboldalunk cookie-kat használ annak érdekében, hogy jobb felhasználói élményt biztosítson azáltal, hogy a cookie-k megjegyzik a személyes beállításait. További információkért olvassa el az Adatkezelési Szabályzatunkat.
A fentiekket egyetértek. Megerősítés