Éledezik a járműhitelezés

Növekedésnek indult tavaly a gépjárműhitel-piac, és az előrejelzések szerint az idén is folytatódhat a bővülés. Ezzel együtt továbbra is a használt autók uralják a magyar piacot.

Érezhetően növekedett tavaly a lakossági ügyfelek által igényelt gépjárműhitelek mennyisége: a Magyar Nemzeti Bank rendelkezésre álló adatai szerint az első 11 hónapban több mint 20 milliárd forint értékben kötöttek új szerződéseket a háztartások, ami közel 30 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.

A növekedés ellenére viszont még mindig kicsi a piac, hiszen az MNB adatai alapján havonta nagyjából kétmilliárd forintnyi új szerződést köthettek lakossági ügyfelekkel a szolgáltatók. Ennek tükrében nem csoda, hogy a járműhitelek állománya is rendületlenül apad: a november végén kimutatott 149 milliárdos portfólió nagyjából 16,5 százalékkal kisebb az egy évvel korábbinál.

A szakmai szervezetek adatai, illetve előrejelzései alapján viszont úgy tűnik, hogy folytatódhat a jármű-finanszírozási célú kihelyezések lassú növekedése Magyarországon. Biztató például, hogy az autólízingnél – amely tartalmazza a motorok és a kishaszongépjárművek adatait is – tavaly az első három negyedévben 106 milliárd forintnyi új szerződést regisztrált a Magyar Lízingszövetség, ami 8,2 százalékos bővülést jelentett az egy évvel korábbihoz viszonyítva.

Az eladott új járművek száma is szépen növekedett tavaly: a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete (MGE) 96 555 új személyautó eladását rögzítette 2016-ban – ez 25 százalékos éves bővülés –, emellett 2017-re vonatkozóan is 6 százalékkal több, 102 ezer gépkocsi eladásával számol, ami szintén biztató lehet a lakossági finanszírozás alakulása szempontjából.

Az óvatos élénkülés ellenére persze jól látszik, hogy a magyarországi autópiacot változatlanul a használt autók kereskedelme – illetve importja – határozza meg. Az MGE adatai szerint tavaly – a kishaszonjárművekkel együtt – 155,7 ezer import használt autót regisztráltak Magyarországon, ami az összes forgalomba helyezésnek majdnem a 60 százalékát adta. (Csak személyautókból 142 ezer darabot ért el a használtimport, ami 16 százalékos bővülést jelentett.)

A Cofidis Magyarország tegnapi sajtótájékoztatóján bemutatott kutatás szerint is a használt autók éve lesz az idei: a vásárlást tervezők 85 százaléka másodkézből szerezné be járművét. Biztató ugyanakkor, hogy míg 2016-ban a magyarok 8 százaléka vásárolt autót, addig az idén már 14 százalékuk tervezi ezt. Az NRC kutatásából emellett az is kiderült, hogy a hitelből történő autóvásárlást a 18–69 éves népesség 46 százaléka elfogadhatónak tartja, ami más hiteltípusokkal összehasonlítva nem számít rossz aránynak. Holló Bence, a Cofidis magyarországi fióktelepének vezetője pedig rámutatott: a kutatás szerint a személyautó beszerzését fontolgatók 50 százaléka erre a célra félretett, saját megtakarításból is fedezné autója vételárát.

Harmaduk venne fel hitelt – jellemzően lízinget –, személyi kölcsönért tizedük folyamodna, de vannak olyanok is, akik folyószámlahitelt használnának erre a célra. A Cofidis – közölte Holló Bence – a közeljövőben egy fedezet nélküli autófinanszírozási hitel bevezetését is tervezi, autókereskedéseken keresztül, kisebb értékű járművekre.

Forrás: Világgazdaság Online

Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint
13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo
rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás.

Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14.

Weboldalunk cookie-kat használ annak érdekében, hogy jobb felhasználói élményt biztosítson azáltal, hogy a cookie-k megjegyzik a személyes beállításait. További információkért olvassa el az Adatkezelési Szabályzatunkat.
A fentiekket egyetértek. Megerősítés