Olaszország és Franciaország is a rákerült a negatív megfigyelési listára
Európában tovább mélyül a hitelválság. A Coface leminősítette az Egyesült Királyságot, Írországot és Izlandot, emellett Olaszországot és Franciaországot negatív megfigyelési listára helyezte...
A hitelválság egyre mélyülő pénzügyi válság közepette söpör végig Európán. Ennek eredményeképpen a bankok szűkítették hitelkínálatukat, a gazdasági szereplők egymás iránti bizalma zuhant, aktivitásuk pedig lassult. Ezért a 2007 júniusában és decemberében negatív megfigyelési listára került Egyesült Királyság és Írország besorolását a Coface A2-re rontotta. A 2007 márciusában negatív megfigyelési listára került Izland minősítése pedig A1-ről A3-ra módosult. Mindeközben Olaszország, Franciaország és Hongkong negatív megfigyelési listára került.
A Coface megerősíti, hogy a globális hitelválság immáron 2008 januárja óta tart. A jelenlegi krízis méreteit tekintve a 2001-es válsághoz hasonlítható, azonban elmarad három korábbi, az 1973-as, az 1982-es és az 1991-es krízisektől. A Coface által vezetett fizetésképtelenségi mutató értéke 36 százalékkal nőtt 2008 januárja és szeptembere között, ha a tavalyi év ugyanezen időszakához hasonlítjuk.
A válság terjedése ugyanakkor lassabb, mint a korábbi krízisek esetén a feltörekvő országok rugalmassága miatt. Azonban a hitelszűke súlyosabb, mint az előző válságok esetében, mivel a krízis alapvetően a pénzügyi szférából indult. A Coface úgy látja, hogy akárcsak a korábbi válságok, a jelenlegi is körülbelül másfél-két évig tarthat, mert ha a globális gazdaság növekedése tovább lassul is, a vállalatok képesek lesznek ehhez alkalmazkodni. Ehhez az is szükséges, hogy más addig még ki nem pukkadt buborékok ne is durranjanak ki az elkövetkező időszakban.
A kockázatok növekedése azt eredményezte, hogy számos ország hitelkockázati minősítésén rontani kellett; a folyamat azzal indult, hogy az Egyesült Államok A1-es besorolással negatív megfigyelési listára került 2007 áprilisában, mostanra pedig az eurózóna gazdaságai is hasonló helyzetbe kerültek. "A válság tulajdonképpen az ingatlanpiacon indult, amely súlyosan érintette a vállalatokat azokban az országokban, ahol a lufi kipukkanni készült, például Nagy-Britanniában és Írországban” – állítja Dercze Zoltán a Coface vezetője."A pénzügyi válság súlyosbodása azonban újabb közvetítő csatornákat talált, amelyek jelentős mértékben felelősek azért, hogy a gazdasági szereplők bizalma jelentősen megingott. A krízis immáron elérte az eurózónát, és az olasz valamint a francia gazdaságot is sújtja” – tette hozzá Dercze.
Az ingatlanválságot követő pénzügyi krízis érezhetően növelte a hitelkockázatok mértékét az Egyesült Királyságban, Írországban és Izlandon. Az Egyesült Királyságban, Írországban és Izlandon az ingatlanpiac hanyatlása volt a válság legfőbb oka. Az amerikai és a spanyol ingatlanpiacon történt összeomlást követően az említett három országnak azzal kellett szembesülnie, hogy negatív megfigyelési lista melletti A1-es besorolásukat A2-re rontották.
Az Egyesült Királyságban a pénzügyi és ingatlanpiaci krízisnek közvetlen hatása van a háztartások, és a cégek kiadásaira. A vállalati csődök aránya érezhetően, 14 százalékkal növekedett 2008 első félévében.
Írországban az ingatlanpiaci válság az egész gazdaságot magával rántotta, és a recesszió szélére sodorta. A vállalati csődök száma 75 százalékkal növekedett az első félévben. Ami Izlandot illeti, az országnak az ingatlanpiac hanyatlása mellett bankrendszerének teljes összeomlásával is szembesülnie kellett. A krízis komolysága miatt a Coface a korábbi negatív megfigyelési A1-es besorolást A3-asra rontotta.
A Coface arra számít, hogy a három ország vállalatai növekvő nehézségekkel nézhetnek szembe a jövőben. A bizalom hanyatlása és a hitelválság már az olasz és a francia cégeket is fojtogatja.
Olaszországban a vállalatok hitelkockázatát a növekedés lassulása, az emelkedő költségek, és a hitelek szűkössége rontja. Az ország A2-es besorolás mellett negatív megfigyelési listára került. Franciaország A1-es besorolás mellett került negatív megfigyelési listára, hiszen ezt az országot is érzékenyen érintette a válság.
A Coface azt tapasztalta, hogy a vállalati fizetésképtelenségi eljárások száma meredeken nőtt: 2008 szeptemberében 75 százalékkal volt ezek száma nagyobb, mint egy évvel korábban. Az emelkedés mértéke még a nyári adatokhoz képest is jelentős. "A szállítmányozási, az építőipari és az ingatlanszektort sújtotta először a válság” – mondta Derzce Zoltán, a Coface magyarországi igazgatója. "A gondokat elsősorban az okozza, hogy a cégek nehezebben jutnak hitelekhez, emiatt aktivitásuk is lassult” – teszi hozzá. A Coface ugyanakkor megpróbálja enyhíteni a krízis hatását a vállalatok számára, azzal hogy nemcsak vállalja eddigi kötelezettségeit, hanem kiterjesztette azokat: - a Coface által garantált francia vállalati hitelek összege 18 százalékkal, 52 milliárd euróra növekedett 2008 január 1 óta - kártalanít, ha van miért - megelőző szerepet játszik azzal, hogy segítséget nyújt a cégeknek abban, hogy elkerülhessék a kockázatos partnerekkel történő üzletkötést. Ugyanis a fizetésképtelenségek bekövetkezésének továbbra is a legfőbb oka a legfontosabb ügyfelek csődje.
Magyarországon folytatódott a csődök számának növekedése. A jelenlegi válság pénzügypiaci komponense új, és ismeretlen tényező az elmúlt 30 év nagyobb gazdasági válságaihoz mérten, eddig a reálgazdasági problémák, vagy nyersanyagok árrobbanása (például olaj) generálta a krízist, állítja Dercze Zoltán.
Magyarországon 2005-2006 óta folyamatosan nő a fizetésképtelenségi eljárások száma, de ez megszorító intézkedések hatása miatt kezdődött, amelyek a GDP-növekedés lassulását és a belső kereslet visszaesését hozták magukkal. Az EU-tagországok között tulajdonképpen az élbolyban álltunk ezen a területen. Dercze szerint Magyarországon 2008 első felében nem látszódott a fizetésképtelenségi eljárások számának drasztikus növekedése a 2006-2007-es időszakhoz viszonyítva. Ha a 2008-as első féléves adatokat vizsgáljuk, akkor azt kell látnunk, hogy a trendnek megfelelően emelkedett, azt azonban egyáltalán nem tudni, hogy ez a megszorítási intézkedések miatt, vagy a világgazdasági válság miatt alakult így. Dercze úgy véli, hogy a 2009-es év mindenképpen elég problémásnak tűnik a magyar vállalkozások szempontjából, hiszen a csökken a világpiaci növekedés.
A magyar export domináns része az EU-országokba irányul, azon belül is Németország a legnagyobb felvevőpiaca a magyar termékeknek. Ugyanakkor további problémákat okoz az autógyárak leállása vagy kapacitáscsökkentése, amely a magyar autóipari beszállítóknál is hasonló gyakorlatot generált. Az építőiparra ugyancsak nehéz időszak vár, mert a szemmel látható az állami megrendelések csökkenése, de a lakossági ingatlanvásárlások visszaesése is kezdi éreztetni a hatását. De emellett a szórakoztatóelektronikai termékeket előállító vagy árusító cégek is bajban lesznek, hiszen a banki hitelekből finanszírozott vásárlások egy időre leállnak.
A megnövekvő munkanélküliség miatt további gondok várhatók, és 2010 előtt nem várható javulás, állítja Dercze. Ebben a helyzetben a vevőkockázatok sokkal fokozottabban jelennek meg, hívja fel a vállalkozások figyelmét Dercze Zoltán. Ilyenkor megnövekedik a naprakész céginformáció, cég- és csődmonitoring szerepe. Emellett a cégeknek meglévő kintlévőségeket minél gyorsabban, minél hatékonyabban kell kezelniük, és azonnal lépni az adósok felé, mert utána futhatnak a pénzük után. Az országigazgató úgy véli, hogy hosszú távú beruházásba sem most kellene fogniuk a vállalkozásoknak, hacsak nem áll rendelkezésükre jelentős tőke. Ugyanakkor a költségoldalon is azonnal reagálni kell, arra, ahogy az új helyzetnek megfelelő előrejelzés alapján a keresleti oldalon milyen változás történik, nem megvárni, amíg a keresletcsökkenés be is következik.
A szükséges likviditási lehetőségek feltérképezése is fontos, az állami oldalon kkv-hitelgarancia lehetőségeket is érdemes komolyan kihasználni. Azonban a válságot aránylag jól átvészelhetik a gyógyszeripari, és energiaipari cégek. A mezőgazdaság bizonyos szegmensei is stabilabbak, mert ugyan keresletcsökkenés bekövetkezhet, de enni kell, azaz ezek nem halasztható beszerzési tételek.
Forrás: Coface Hungary
Kérdése van a cikkhez? Írja meg az
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
e-mailcímre!
A Lépéselőny Virtuális Irodaház üzleti közösség, az üzleti partner keresésre alkalmas cégtár, szakmai tudakozó. Legyen a célja új vevő szerzés, értékesítés – a Lépéselőnnyel a bevétel és a haszon nem marad el. A magyar gazdaság szereplői közti üzleti kommunikáció terepe, ahol a gyakorlatban próbálhatja ki a vállalatgazdaságtani ismereteit. A magyar gazdaság, a vidékfejlesztés, a leader közösségek, az erőforrás gazdálkodás, az informatika, a marketing és a világgazdaság fő hírei. |
