Adóversenyre kényszerített kormányok Nyomtatás
2008. november 04. kedd, 06:00


Adóversenyre kényszerített kormányok

Európaszerte jellemző a személyijövedelemadó-kulcsok csökkentése – kivétel Magyarország…


A legfelsőbb személyijövedelemadó-kulcsok átlagosan 2,5 százalékkal csökkentek világviszonylatban az elmúlt hat évben, mivel a kormányok igyekeznek megtalálni az egyensúlyt bevételszükségleteik és a munkaerő fokozottabb globális mobilitásának hatása között – állapítja meg a KPMG új nemzetközi tanulmánya.

Az EU több országában, de különösen Közép- és Kelet-Európában mindenféleképpen trendnek tekinthető az egyének adóinak csökkentése, talán az egyetlen figyelemre méltó kivétel Magyarország. A felmérésben szereplő 87 országból 33-ban csökkentették az adókulcsokat az elmúlt hat év során, és 2008-ban csak hét országban volt nagyobb a legmagasabb adókulcs a 2003-as szinthez képest.

A legfelső személyijövedelemadó-kulcsok terén világviszonylatban a 2003-as átlagos 31,3 százalékos szintről 28,8 százalékra estek vissza 2008-ban. Ugyanakkor még mindig az EU adófizetőit sújtják a legmagasabb adók, átlagosan 36,4 százalékos mértékben, őket követik az ázsiai és csendes-óceáni térség adózói átlagosan 34,6 százalékkal, majd a latin-amerikaiak 26,9 százalékkal. Az országok tekintetében a legmagasabb adót Dánia polgárai fizetik, ahol az elmúlt hat évben a legfelső adókulcs 59 százalék volt. A másodikként „befutó” Svédországban az adókulcs tavaly csökkent 57 százalékról 55 százalékra, a hollandok pedig 52 százalékot fizettek a teljes időszak során.

Leszámítva azokat az országokat, ahol nem kell adót fizetni, a legalacsonyabb adókulcsokat az EU-ban Bulgária tudta felmutatni, ahol a korábbi 24 százalék helyett nemrég vezették be a 10 százalékos átalányszintet. Az ázsiai és csendes-óceáni térségben Hong Kongban fizetik a legalacsonyabb adókat (16%), míg Latin-Amerikán belül Paraguayban (10%). A nagy nyugat-európai gazdaságok közül Franciaországban hajtották végre a legjelentősebb adócsökkentést: a 2003-as 48,1 százalékról 2007-ben 40 százalékra mérsékelték a kulcsokat. Németországban 48,5 százalékról 45 százalékra csökkentették az adó mértékét, miután 2005-ben és 2006-ban rövid időre 42 százalékos határt szabtak ki.

Az EU-ban az átalánykulcsok kelet-európai bevezetése, valamint Bulgária új 10 százalékos adókulcsa jelentette a legnagyobb hatást: Észtországban a 2003-as 26 százalékos szintet 2008-ban 21 százalékos átalánykulcsra csökkentették. Szlovákia 38 százalékról 19 százalékos átalánykulcsra csökkentette az adót Litvániában tavaly 6 százalékponttal 27 százalékra, idén pedig további 3 százalékponttal 24 százalék átalánykulcsra csökkentették az adókat. Románia 40 százalékról 16 százalékos átalánykulcsra csökkentette az adókulcsait, és a Cseh Köztársaság idén 15 százalékos átalányadót vezetett be.

Mike Glover, a KPMG adóosztályának vezetője szerint Közép- és Kelet-Európában mindenféleképpen trendnek tekinthető az egyének adóinak csökkentése, talán az egyetlen figyelemre méltó kivétel Magyarország. „Emellett azonban az alkalmazott adókulcs csak részben árulkodó, mivel figyelembe kell venni azokat a küszöböket is, amelyeknél a magasabb adókulcsok kezdődnek.”

Glover szerint mivel sok országban az adóbevételek részaránya a nemzeti vagyonon belül nem változott vagy nőtt az elmúlt öt évben, a személyi jövedelemadó- és a társasági adókulcsok csökkenése felveti azt a kérdést, hogy a kormányok hogyan fogják növelni forrásaikat. „Lehet, hogy a válasz a közvetett adózás növelésében rejlik, az áfán, az árukhoz és szolgáltatásokhoz kapcsolódó adókon, a vámokon és az egyes szolgáltatási díjakon keresztül.” Glover szerint nem várható, hogy a személyi jövedelemadók olyan mértékben csökkennének majd, hogy az országok között vándorló emberek számára irrelevánssá válnának. „Az viszont teljes mértékben elképzelhető, hogy a közvetett adók relatív szintje sokkal nagyobb szerepet játszik majd annak eldöntésénél, hogy melyik országba menjenek dolgozni.”

Az ázsiai és csendes-óceáni térségben a Hong Kong és Szingapúr közötti verseny azt eredményezte, hogy Szingapúrban az adókulcsokat a 2003-as 22 százalékról 2006-ban 21, 2007-ben pedig 20 százalékra csökkentették. Latin-Amerikában a személyi jövedelemadók általában alacsony, de stabil szinten maradtak. Az átlagérték a 2003-as 25,6 százalékról 2008-ban 26,9 százalékra növekedett, de ez teljes mértékben annak köszönhető, hogy Paraguayban 10 százalékos jövedelemadót, Uruguayban pedig 25 százalékos adót vezették be 2007-től.

A régió más területein az adók mindenhol lefelé mozdultak el. Mexikó és Panama kiemelkedik a maga kitartó, évenkénti csökkentésével. Az elmúlt hat év során Panama fokozatosan lecsökkentette a 33 százalékos mértéket 22 százalékra, míg Mexikó 34 százalékról 28 százalékra mérsékelte az adókat. Kulcsfontosságú megállapítások: a felmérésben részt vevő 87 országból 33-ban csökkentették a személyi jövedelemadókat az elmúlt hat év során, csupán hét országban növelték azokat; a legmagasabb adókulcsok Európában vannak, míg a legalacsonyabbak Latin-Amerikában a közvetett adók tölthetik ki a bevételhiányokat

Forrás: KPMG Tanácsadó Kft.


Kérdése van a cikkhez? Írja meg az
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. e-mailcímre!

 

Üzleti Közösségünk tagjaként erre IS jogosult egész évben! Részletekért kattintson ide →




A Lépéselőny Virtuális Irodaház üzleti közösség, az üzleti partner keresésre alkalmas cégtár, szakmai tudakozó. Legyen a célja új vevő szerzés, értékesítés – a Lépéselőnnyel a bevétel és a haszon nem marad el. A magyar gazdaság szereplői közti üzleti kommunikáció terepe, ahol a gyakorlatban próbálhatja ki a vállalatgazdaságtani ismereteit. A magyar gazdaság, a vidékfejlesztés, a leader közösségek, az erőforrás gazdálkodás, az informatika, a marketing és a világgazdaság fő hírei.
 

Weboldalunk cookie-kat használ annak érdekében, hogy jobb felhasználói élményt biztosítson azáltal, hogy a cookie-k megjegyzik a személyes beállításait. További információkért olvassa el az Adatkezelési Szabályzatunkat.

A fentiekket egyetértek.