| Tudományos tippek a magyar kilábalásra |
|
| 2009. augusztus 03. hétfő, 03:00 |
|
Anyag-, és energiatakarékosság, innováció, a foglalkoztatás bővítése, a multinacionális cégek hazánkban tartása, illetve továbbiak bevonzása, az exportorientáció fenntartása - ezek lennének a magyar gazdasági-társadalmi kitörési stratégia főbb elemei. A Világgazdasági Kutatóintézet és az Ecostat közös kutatása eredményeit csütörtökön ismertették nyilvánosan. "A magyar értelmiség előtt két út áll: az egyik az alkoholizmus, a másik járhatatlan" - hangzott a régi vicc. Az alternatívák hasonló szegényessége rajzolódott ki az Ecostat és a Világgazdasági Kutatóintézet (VKI) „A magyar gazdasági-társadalmi kitörési stratégia és az új nemzetközi kihívások – Az európai integráció jövője és a magyar mozgástér” közös kutatása eredményeinek nyilvános tájékoztatóján. A cikk teljes terjedelmében az alábbi oldalon érhető el:
A Lépéselőny Virtuális Irodaház üzleti közösség, az üzleti partner keresésre alkalmas cégtár, szakmai tudakozó. Legyen a célja új vevő szerzés, értékesítés – a Lépéselőnnyel a bevétel és a haszon nem marad el. A magyar gazdaság szereplői közti üzleti kommunikáció terepe, ahol a gyakorlatban próbálhatja ki a vállalatgazdaságtani ismereteit. A magyar gazdaság, a vidékfejlesztés, a leader közösségek, az erőforrás gazdálkodás, az informatika, a marketing és a világgazdaság fő hírei. |
Mindkét intézet kutatói hangsúlyozták: bár időről-időre elhangzanak olyan vélemények, hogy csökkenteni kellene Magyarország függőségét a globális gazdasági rendszertől (az FN is közölt korábban egy összeállítást az alternatív válságkezelő gondolatokról),erre nincs érdemi mód - nem lehet egy 10 milliós belső piacra gazdaságot alapozni. Az ország sebezhetőségét ugyan lehet és kell is csökkenteni, ennek egyik lehetősége például a transznacionális nagyvállalatok és a magyar kkv-k közötti szálak erősítése - mondta Inotai András, a Világgazdasági Intézet kutatója (ám mint korábbi cikkünkből kiderült, ennek gátja például, hogy az állami hiába támogatja nagy összegekkel a nemzetközi nagyvállalkozások beruházásait, nem lehet kikötni a magyar beszállítói hányad mértékét, ezt a World Trade Organization – Kereskedelmi Világszervezet- tiltja.)