A Tesco, az OTP, az IKEA, és a KIKA is azok közé a cégek közé tartozik, amelyek akadályozzák a Békéltető Testületek döntését, vagyis nem hajlandóak bíróságon kívül rendezni fogyasztóik panaszait. Az ügyek eddig nem kaptak akkora nyilvánosságot, ami együttműködésre szorította volna az elutasítókat. Olyan cég egyáltalán nincs, amely előre nyilatkozna arról, hogy minden esetben elfogadja a békejobbot.

Többek között a Tesco, az OTP, az IKEA, és a KIKA neve is szerepel a Békéltető Testületek (BT) eljárását akadályozó cégek országos jegyzékében, a budapestiben pedig a Medina Tours, Hervis és a Suzuki Ász is felbukkan. Sőt visszaeső cégeket is találni a békés, bíróságon kívüli megegyezésből nem kérők között, mint például az országos listában többször felbukkanó LCB Kft, vagy az Electro World.

Kérdés, ha egy országosan ismert vállalkozást sem zavar, hogy a hivatalok honlapjain megjelenik a neve, ügyei, amikben nem kártalanította ügyfeleit, akkor mennyire tartható a BT-k egyetlen szankciója, a nyilvánosság  elegendő visszatartó erőnek.

Mit kell tudni a békéltető testületekről?

- Alternatív és önkéntes vitarendezési fórumok.
- Háromtagúak, az elnök mellett egy fogyasztóvédelmi és egy kamarai szakember egyengeti a megegyezés útját.
- A fogyasztó és a vállalkozás közötti vitát elsősorban mindig az üzletben kell rendezni. Ha ez nem sikerül, akkor léphetnek be a BT-k, bíróságon kívüli rendezéssel.
- Az eljárás megindítása díjmentes, a kérelmet írásban kell benyújtani, megjelölve a fogyasztó vitarendezési igényét.
- Szóbeli meghallgatás van, ott lehet egyeztetni a két fél érdekeit.
- 90 napon belül várható döntés, amely határidő indokolt esetben 30 nappal hosszabbodhat.
- A határozat nem kötelező a vállalkozásra nézve, de ha nem fogadja el, nyilvánosságra (a minisztérium, és a BT honlapjára mindenképpen) kerül a vita tárgya, a döntés, és a vállalkozó neve.
- Az eljárási költségeket az a fél viseli, akinek a terhére eldőlt az ügy.


Szabad a fityisz

Az elfogadással, illetve elutasítással kapcsolatban azt tapasztalja az Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) társadalmi kapcsolatok főosztályának vezetője, Kati Attila, hogy főleg a kisebb vállalkozások tartanak a nyilvánosságtól. A mikroközösségek szerinte jobban odafigyelnek rá, hogy fogyasztóbarát vitarendezést keressenek, akár BT-vel is.

Elméletileg arra is van lehetőség, hogy egy cég nyilatkozatot tegyen róla, mindig pozitívan áll a BT döntéseihez, vagyis aláveti magát a határozatoknak.  Az általános alávetési nyilatkozatot tett vállalkozások jegyzéke azonban nem nyílik meg a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) honlapján. Mégpedig azért nem, mert eddig egyetlen cég sem kötelezte el magát arra, hogy általánosan elfogadja a BT-k döntését.

Bevállalják?

Valószínűleg pont ezért fog kampányolni a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK), na meg hogy csökkenjen az elutasított esetek száma. Az őszi kamarai napokon minél több tagjánál, illetve budapesti vállalkozónál kezdeményezi, nyilatkozzon arról, aláveti magát a BT-k határozatának. Főleg a jelentősebb lakossági ügyfélkörrel rendelkezőket, közművállalatokat, mobilszolgáltatókat, bankokat szeretnék erre rávenni.

A SZMM szakmai nyilatkozója nem tartja logikus lépésnek, hogy a vállalkozók általánosan és előre alávessék magukat a testületi határozatoknak, mondván minden ügy más.

A cikk teljes terjedelemben az alábbi oldalon érjető el:
http://www.fn.hu/uzlet/20090809/van_aki_bekul_van_aki/

Forrás: FN-FigyelőNet

www.fn.hu