A Nemzetközi Valutaalap nyilvánosságra hozta a rendelkezésre állási hitelprogramja harmadik felülvizsgálatának eredményét. Az IMF által várt makroszámok illeszkednek a kormány prognózisához, a bankrendszer állapotának elemzése azonban újdonságokat is tartalmaz.

 A kormány kérésére jövő év októberig meghosszabbított rendelkezésre állási hitelkeret most lezárult felülvizsgálata után az IMF javaslata szerint Magyarország 50 millió eurót hív le, a fennmaradó összeget négy egyenlő, 800 millió eurós részletben veszi igénybe jövő év október 5-ig. Az EU által a fizetési mérleg támogatására megítélt keret fennmaradó 1 milliárd eurós részét az IMF-hitel lehívásával összehangolva igényli meg a magyar kormány. A Világbank által Magyarország számára megítélt 1 milliárd dolláros hitel felét már szeptemberben lehívta a kormányzat, második felét a várakozások szerint jövő év első negyedévében veszik igénybe.

Külföldi érdeklődés stabilizálta a forintot

Az IMF a magyar gazdaság elmúlt időszaki teljesítményét elemezve felhívta a figyelmet a hitelpiacokon tapasztalt teljes leállásra; a Valutaalap a vállalati betéti állomány növekedéséről szóló adatok alapján azonban úgy véli, a hitelezés megtorpanásának elsődleges oka nem a banki feltételek szigorodása, hanem az igények nagyarányú visszaesése. A prognózis szerint a hitelfelvételi hajlandóság csökkenése 2010 első negyedévéig folytatódhat, majd a mélypont elérése után fokozatosan emelkedhet.

A szervezet szerint az euró/forint 270 körüli szinteken történt stabilizálódása elsősorban a külföldi befektetők forint-alapú eszközök iránti keresletének növekedésének köszönhető - ezt erősíti a devizapiaci aktivitás élénkülése, és a forint-árfolyam volatilitásának mérséklődése is.

Az IMF szerint az államkötvények piacán július óta tapasztalt kedvező változások azt vetítik előre, hogy az ÁKK az év végéig, illetve 2010-ben is képes lesz a piacról finanszírozni a folyó fizetési mérleg hiányát, valamint a gördülő hitelállományt (a lejáró forintban denominált állampapírok visszavásárlását) is.

Újabb intézkedésekre lesz szükség

A folyó fizetési mérleg deficitje az IMF (és a magyar kormányzat) várakozásai szerint idén a GDP 2,9 százalékára csökkenhet, jövőre azonban 3,3 százalékra nő majd.

Forrás: IMF

A kormányzat által a Valutaalap felé prezentált jövő évi költségvetési tervezetet az IMF alkalmasnak találta a vállalt 3,8 százalékos költségvetési hiány tartására, ám a 2011-re tervezett 3 százalék alatti hiány elérése érdekében a Valutaalap szerint további intézkedésekre lesz szükség. A 2011-es költségvetés hiánycéljának tartását ráadásul nehezítheti, hogy a várakozások szerint az MNB működése legkésőbb 2010-ben veszteséges lesz.

Kezelhető banki veszélyek?

A veszélyekről szólva az IMF leginkább a romló hitel-portfóliót emelte ki: előrejelzése szerint 2010 közepére a késedelmes illetve bedőlt hitelek aránya 10 százalék körüli szintet is elérheti az idei első félév végén mért 4,8 százalékról. A bankrendszert fenyegető veszélyek ennek ellenére kezelhetők, hiszen az eszközarányos megtérülés 2009 első felében 1,1 százalék volt, alig alacsonyabb az előző év azonos időszakában mértnél. A pénzintézetek a továbbra is magasan tartott kamatmarzsokból profitáltak, s komoly költségcsökkentésbe kezdtek, így tudták növelni tartalékaikat - a tőkemegfelelési mutatók június végén 12,3 százalékon álltak.

Az október végén befejeződő, a PSZÁF által végzett stressz-tesztek előzetes eredményei szerint a kormány által vázolt makrogazdasági pálya megvalósulása esetén a bankok várható hitelveszteségei saját forrásból is fedezhetők, amennyiben a gazdasági környezet jelentősen romlik, s a bedőlő hitelek aránya akár a 15 százalékot is eléri, a pénzintézetek stabilitásának megőrzésére 1 milliárd eurót kell fordítani.

Nagyobb hatalmat a PSZÁF-nak

Az IMF úgy tudja, a PSZÁF jövő év elején nyilvánosságra hozza a stressztesztek eredményét, ám Király Júlia jegybanki alelnök a Valutaalap régiós gazdasági előrejelzésének október eleji ismertetése alkalmából rendezett sajtótájékoztatón úgy nyilatkozott, ezek közlését nem tervezik.

Abban a Valutaalap és a kormányzat is egyetért, hogy a PSZÁF hatáskörét növelni kell, a Felügyeletnek alkalmassá kell válnia nemcsak a magyarországi székhelyű bankok viszgálatára, de a külföldi pénzintézetek hazai leányainak helyzet-összehasonlítására, állapotuk megítélésére is.

Folytatódhat a kamatcsökkentés

Az IMF szerint az MNB további, fokozatos kamatcsökkentést hajthat végre a jövőben, ám még a jelenlegi 7 százaléknál is alacsonyabb alapkamat sem befolyásolja majd érdemben a hitelkörülményeket, tekintve a forint alapú hitelek teljes portfólión belüli alacsony arányát.

    Az IMF 2009-re, a pénzügyminisztériummal összhangban 6,7 százalékos GDP-csökkenést vár, míg jövőre 0,9 százalékos zsugorodást. A szervezet elemzésében megjegyzi, hogy 2010-es előrejelzését a korábbinál kedvezőbb globális kilátások ellenére sem módosította felfelé, hiszen várakozásai szerint az erősödő forint ellensúlyozza a külpiacok magasabb felvevőképességét. A Valutaalap októberben már a korábbiaknál kevesebb kockázatot lát előrejelzésében. Az infláció idén 6 százalék, jövő év közepére 3 százalék alatti lehet az IMF szerint.

    Középtávon azonban a korábbinál korlátozottabb növekedési eséllyel rendelkezik a magyar gazdaság a Valutaalap szerint - a felülvizsgálat kiemeli a befektetések arányának tartós csökkenését a lehetséges okok között, valamint a fiskális politika tarthatóságának, valamint a globális fellendülés lehetőségének kockázatait.

Forrás:
Napi Gazdság
ww.napi.hu