Levadásznák a bankszauruszokat Nyomtatás
2009. november 12. csütörtök, 03:00

11_12_gazdMiután a pénzügyi, gazdasági válság hatására a bankszektorban az utóbbi időben több hatalmas összeolvadás és átvétel is végbement, a kormányok most már inkább azt fontolgatják, hogy hogyan tudnának határt szabni a pénzintézetek növekedésének, az ugyanis a rendszerkockázatok újratermelődéséhez vezet. Erre utal, hogy Nagy-Britannia után az Egyesült Államokban is számos konkrét javaslat lát napvilágot, amelyek a méret korlátozásától kezdve a tevékenységek szétválasztásának lehetőségéig számos megoldást tartalmaznak.


A döntéshozók között az Egyesült Államokban az utóbbi időben vita alakult ki arról, hogy helyes lépés-e jogosítványt adni a kormánynak arra a célra, hogy a rendszerszintű kockázatokat jelentő nagy intézetek méretét korlátozhassa, illetve esetleg részekre oszthassa azokat. Az Obama-adminisztráció maga is azt akarja elérni, hogy a Fed nagyobb mozgásteret kapjon szigorúbb tőke- és likviditási standardok alkalmazására; a kormányzati tervek emellett eszközeladásra, sőt, bizonyos tevékenységei leválasztására is köteleznék a rendszerkockázatot jelentő bankokat, amennyiben a helyzet úgy kívánja.

A kongresszus nem is olyan régen, még 1999-ben hozott nagy jelentőségű döntést (Gramm-Leach-Bliley törvény) a kereskedelmi és befektetési banki tevékenység elválasztását előírő törvények hatálytalanítására, amelyek még a Nagy Világválság éveiben születtek. A törvényhozás ezáltal olyan nagy pénzügyi konglomerátumok előtt nyitotta meg az utat, amelyek a biztosítási és a részvény- valamint árupiacokon is tevékenykednek.

A Nobel-díjas Joseph Stiglitz, a korábbi Fed-elnök Paul Volcker és Mervyn King, a Bank of England kormányzója azonban egyaránt úgy véli, hogy korlátozni kellene, vagy egyenesen le kéne választani bizonyos kereskedelmi banki aktivitásokat a kockázatok csökkentése érdekében. Az amerikai bankszektorban zajló összeolvadások és felvásárlások olyan hatalmas intézetek létrejöttéhez vezethetnek, amelyeknek túlságos nagysága kockázatot jelenthet a pénzügyi stabilitásra - mondta Nouriel Roubini is, a pénzügyi válságot 2006-ban megjósoló közgazdász. Fizetésképtelenség esetén a hagyományos módszerek nem működnek; a túlságosan nagy bankokat kisebb részekre kell bontani - fogalmazott Roubini a múlt héten.

A kongresszusban Bernie Sanders, vermonti független szenátor már kezdeményezte is a túlságosan nagynak ítélt pénzügyi cégek részekre bontásának törvényi lehetővé tételét. A nagy pénzügyi szervezetek méretének limitálását akarja elérni Paul Kanjorski, pennsylvaniai demokrata képviselő is, ahogyan hasonló céljai vannak Ed Perlmutternek is, aki a tőkeellátottság függvényében tiltaná a pénzintézeteknek a lakossági és befektetési banki szolgáltatások egyidejű nyújtását. Christopher Dodd szenátor várhatóan éppen kedden terjeszti be a maga javaslatát, amely elsősorban a magasabb tőkekövetelmények révén előzné meg a bajt.

Dodd ezen kívül egyfajta szuperfelügylet megteremtésében látná a rendszer nagyobb biztonságának garanciáját, amely magához vonná a Fed és az FDIC bankfelügyeleti hatáskörét - írja a Bloomberg. A szenátus banki bizottságának elnöke ezen kívül egyéb jogköröket, például a pénzügyminisztérium devizaellenőri hivatalát (OCC), valamint a takarékpénztárak felügyeletét (OTS) is az új intézmény, a Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Ügynökséget (CFPA) keretébe utalná.

Nem a tevékenység, a méret a lényeg

A tevékenységek szétválasztása önmagában azonban nem szünteti meg annak lehetőségét, hogy egyes társaságok önmagukban rendszerkockázatot jelentsenek - mondta Daniel Tarullo, a Federal Reserve kormányzója. Bizonyos nagyon nagy intézmények a múltban komoly nehézségekkel szembesültek csupán a kockázatos hitelezési gyakorlatuk miatt is, elég ha a Bear Stearns, vagy a Lehman Brothers példájára gondolunk - mondta Tarullo a New York-i Egyetemen a Bloomberg szerint.

Tarullo némileg alternatív megoldási javaslata szerint a cégek méretét előzetesen korlátozni kellene, méghozzá a kockázatos méret meghatározásával - ez a befektetők és piaci szereplők számára is egyértelműsítené, hogy a kormánynak a rendszer stabilitása érdekében mikor kell támogatást nyújtania bizonyos cégeknek. A Fed döntéshozója szerint a rendszer szempontjából fontos társaságokra kivetendő speciális díjak, vagy a fellendülési időszakban a bankok számára nagyobb tartalék képzését előíró szabályozás olyan jelentős hatású koncepciók, amelyekről tovább kell gondolkodni.

Nem segíthetne a Fed

A képviselőház előtt jelenleg fekvő, az Obama-kormányhoz köthető törvényjavaslat szerint a Fed a legnagyobb, leginkább szerteágazú gazdasági társaságok fölött nagyobb felügyeleti jogot kapna, míg elveszítené a hatalmat arra, hogy segélyhitelt adjon az egyes vállalatok számára. A törvény egyúttal a különféle standardok szigorítását is lehetővé tenné a Fed számára, legább is a rendszerkockázatot hordozó cégek esetében. A szabályozás részeként a Fed felhatalmazást kapna arra is, hogy a túlságosan nagy pénzügyi vállalatokat valamilyen módon kisebb részekre bontsa - idézi a Bloomberg a képviselőház pénzügyi bizottságát elnöklő Barney Frank által közölt javaslatot.

A várakozások szerint a szabályozási csomagról még idén megszülethet a törvény, amihez azonban a képviselőház és a szenátus jóváhagyása, és az elnök ellenjegyzése is szükséges lesz.

Forrás:
Napi Gazdaság
www.napi.hu



A Lépéselőny Virtuális Irodaház üzleti közösség, az üzleti partner keresésre alkalmas cégtár, szakmai tudakozó. Legyen a célja új vevő szerzés, értékesítés – a Lépéselőnnyel a bevétel és a haszon nem marad el. A magyar gazdaság szereplői közti üzleti kommunikáció terepe, ahol a gyakorlatban próbálhatja ki a vállalatgazdaságtani ismereteit. A magyar gazdaság, a vidékfejlesztés, a leader közösségek, az erőforrás gazdálkodás, az informatika, a marketing és a világgazdaság fő hírei.
 

Weboldalunk cookie-kat használ annak érdekében, hogy jobb felhasználói élményt biztosítson azáltal, hogy a cookie-k megjegyzik a személyes beállításait. További információkért olvassa el az Adatkezelési Szabályzatunkat.

A fentiekket egyetértek.