Mibe tegyük a pénzünket?

Élet a cégeladás után

Korábbi cikkeimben leírtam, hogy miért kell a vállalkozónak tartalékalapot képeznie (hogy ha befejezi – vagy befejeztetik vele – vállalkozását, maradjon valamije), aztán végignéztük, milyen befektetéstípusok vannak, és sorra vettük, milyen kockázatokat rejteget a dolog.

Eladtuk a cégünket – konkrétan mibe tegyük a pénzünket?
A héten itt járt nálam egy egészen kiváló vállalkozó. Kivágott az újságból egy hatalmas listát az összes magyar banki befektetési alapról, és szemrehányóan nézett rám: „Nézze meg ezt a listát! Több száz befektetési alap! Kiszámoltam: tavaly 4,6% átlag hozamot nyújtottak! Hát ennél még a bankbetétek is jobbak!”

A legszomorúbb az egészben, hogy igaza van. Ennek megvannak a maga mélységesen mély okai – mindenesetre azt mutatja, hogy a jó befektetési alap kiválasztása nem kis mûvészet. Ha bemegyünk egy véletlenül kiválasztott magyar bankba, és véletlenszerûen kiválasztunk egy befektetési alapot (még akkor is, ha a bankos Mancika ajánlotta), szinte biztos, hogy még a bankkamatnál is rosszabb konstrukciót fogunk ki. És ez manapság, amikor a jó befektetések könnyûszerrel hozzáférhetôek, különösen fájdalmas – hiszen az elmúlt két évben ügyfeleink nagyobbik fele 30 és 60% közti hozamokat ért el.

Kis világunk
A jó befektetés tehát az utcán hever: igaz, lehet, hogy az egy indiai utca.
Még a kilencvenes évek közepén álmélkodva láttam egy egyedi szerszámgyártó vállalkozást. Minden nap faxon kapták a tervrajzokat, legyártották a terméket, majd gyorspostával kiküldték Németországba. Ma amerikai cégek a telefonos ügyfélszolgálatukat telepítik ki Indiába. Valahol Kaliforniában a háziasszony felhívja az elektromos mûvek közönségszolgálatát, és a vonal végén egy indiai kislány jelentkezik: kikeresi az adatokat a cég számítógépébôl, és eligazgatja a dolgokat. De marketingeznek, sôt könyvelnek is az amerikaiaknak Indiából.
Nagyon sok olyan munka, amelyrôl korábban elképzelhetetlen volt, hogy távolból, vagy akár otthonról végezzék, hirtelen a széles sávszélességû internet jóvoltából mégis ilyen lett. Amerikában például jó néhány olyan gyorsétterem van, ahol az autósoktól a megrendelést – kamera és képernyôk segítségével – több száz kilométer távolságból veszik fel. Sokkal hatékonyabb egy ilyen rendszer, és akár a Föld túloldaláról, otthonról, a nappali sarkából is dolgozhatunk.
Körülbelül 2001-2002-tôl számítható a világnak ez az új korszaka. Egyelôre még nincs megegyezés az elnevezésrôl, hívják a „Lapos Föld korának” vagy a „Új globalizáció” idejének, a lényeg, hogy a világ radikálisan kisebb lett.
Ennek egyik legfontosabb faktora az internet elterjedése. Nemcsak villámsebesen és költség nélkül lehet levelet írni, nemcsak arról van szó, hogy a világ összes intézménye és cége közvetlenül elérhetôvé vált a weboldalán keresztül, nemcsak telefonálni (sôt videotelefonálni) lehet az interneten, hanem hirtelen rengeteg olyan munka lett exportálható, amelyrôl korábban elképzelhetetlen volt.

Távmunkások, távtermékek
Gondoljuk végig – az állások jelentôs része távmunkahellyé alakítható. Ma már minden korszerû iratkezelô rendszer elektronikusan, papír nélkül mûködik. Az interneten ma már könnyedén megvalósítható a videokonferencia. Ezek után miért ne dolgozhatna otthon egy cég bérelszámolója vagy egy önkormányzat adóügyi elôadója?
De nemcsak virtuálisan, hanem fizikailag is kicsi lett a világ: a légi közlekedés megdöbbentôen olcsó lett. A lányomnak vettem Amszterdamba repülôjegyet, és meglepetéssel tapasztaltam, hogy négy embernek kell az autóban ülni ahhoz, hogy olyan alacsony legyen a benzinszámla, mint ha repülôvel megy az ember. És ebben benne volt minden: illeték, reptéri gyorsvasút, helykijelölés az ablaknál. És még nem is a legolcsóbb idôpontban vettük!
De a tengeren túli jegyek sem vágnak földhöz: gyakorlatilag a magyar átlagfizetésért a Föld bármely sarkába oda-vissza lehet utazni.
Az áruszállítás ára is drasztikusan leesett. Érdemes Kínából 500 Ft-os tornacipôket ideszállítani! Mennyi az áfa, a kiskereskedelmi és a nagykereskedelmi árrés? És mennyi a gyári ár? Mennyi lehet a szállítási költség? Nagyon olcsónak kell lennie.

Kiegyenlítôdés
Mindez alaposan megváltoztatja a világot. A hirtelen nagyon kicsivé vált világ nagyon erôsen ki fog egyenlítôdni. Talán mi vagyunk az utolsók, akik úgy láthatják a világot, ahogy az most van. Jelenleg még egy átlagos New York-i és kalkuttai utcakép drasztikusan különbözik. Ez a különbség a kiegyenlítôdés során két-három évtizeden belül teljesen el fog tûnni.
A folyamat napjainkban gôzerôvel dübörög Kínában, Indiában, Oroszországban és Dél-Amerika országaiban. Ma óriási beruházások zajlanak ezekben az országokban, hiszen bôvében vannak a gyémántnál is értékesebb kincsnek: az olcsó munkaerônek.

Az én hasznom
Hogyan lehet ezekbôl a folyamatokból hasznot húzni? Ezen a nagy átalakuláson nagyon sokan keresnek: keres a cég, amely kitelepíti a gyártást vagy a közönségszolgálatot valamelyik feltörekvô régióba. Keresnek a fejlôdô régiók, amelyekhez a tôkeberuházás kerül. És keresnek az új dolgozók is, akik a korábbiaknál jobb fizetéssel kapnak munkát. És kereshet ön is, ha olyan befektetési alapba fektet, amely ehhez a folyamathoz kapcsolódik.
Meddig fog ez a folyamat tartani? Erre nehéz pontos választ adni. James Burke szerint a világban minden nagy átalakulás karakterisztikus ideje 30 év. Ô eredetileg a találmányok és technológiák elterjedésére érti ezt a szó szerint generációváltásnyi idôt. Itt a gazdasági folyamatok annyira összefüggenek a technológiával, hogy józan becslés szerint ez a harminc év itt is elfogadható közelítés. Ennek a folyamatnak most mintegy hatodik-hetedik esztendejében tartunk. Ha sokat akarunk keresni, ez az idôpont sok szempontból ideális: elég idô telt el ahhoz, hogy a folyamatok már egyértelmûek legyenek, de eléggé az elején tartunk annak, hogy még nagy legyen a változásból eredô haszon.
Én nem állítom, hogy a dolog ilyen (itt a szerzô csettint egyet) egyszerû. De ha az ember már tudja, merre menjen, mindig talál valami módot, hogy hogyan jusson el abba az irányba.

Energetika
Rendben, a világ kiegyenlítésén nagyon jól lehet kezdeni. Más nincs?
De van! Keressünk más olyan helyeket a gazdaságban, amelyek jól jövedelmeznek! Véleményem szerint a következô évtizedekben három olyan terület is van, ahol tartósan az átlag felett lehet keresni.
Egyik ilyen hely az energetikai szektor átalakulása és általánosságban a környezetvédelmi ipar. A jelenlegi kôolaj-, illetve földgázalapú energetikai szektor a következô években drasztikusan átalakul. Nem hiszem, hogy a fúziós atomreaktorokra kellene várnunk az energetikai gondok megoldásával! A legcélszerûbb megoldás a megújuló energiaforrásokat erômûben elégetni. Lehet energiaerdôket, energiafüvet vagy energianádat ültetni, és ezeket az erômûvekben elégetni: jövôre újra kinônek. A lakossági fûtésben is nagyon jól kiválthatja a gázt a fapellet. Ez energiafából, illetve -fûbôl készült, állagában kiskutyatápszerû dolog, amit a lakossági kazánok teljesen automatikusan adagolhatnak, és szinte hamu nélkül égethetnek el. Olcsón elôállítható, nem szennyezi a környezetet, és korlátlanul, örökre rendelkezésre áll.

Az üzemanyagok területén egyelôre a bioüzemanyagok állnak nyerésre. Olajos magvakból, növényekbôl biodízel-üzemanyag állítható elô. Kukoricából, cukorrépából erjesztéssel alkohol készíthetô, ami kiválthatja a benzint. Minimális átalakítással már a jelenlegi autók is alkalmassá tehetôk az alkoholüzemre.
Ide kapcsolódik a hulladék-újrafeldolgozó ipar is. Véleményem szerint már nincs messze az idô, amikor a régi hulladéklerakókat – mint bányákat! – újra megnyitják. De a jelenleg keletkezô hulladék szelektálása és feldolgozása már napirenden is van – és remek üzlet.

Csúcstechnika
A másik „tuti biztos” befektetési területet a csúcstechnikai iparágak jelentik. Mind az elektronikában, mind a biotechnológiában mindig vannak legkorszerûbb trendek. A legújabb mindig a legjobb – de idô kell a konkurenciának, hogy képes legyen hasonló fejlesztésre. És ebben az idôben a fejlesztô extra profitra tehet szert. A befektetôk ebben az iparágban az átlagot meghaladó, komoly nyereségre tehetnek szert. Sajnos, ez talán a legnagyobb hozzáértést igénylô terület – viszont örök: csúcstechnológia mindig lesz.

A luxus nem luxus
A harmadik terület – talán meglepô módon – a luxuscikkek piaca. Például a nagyon drága márkás órák, ékszerek, táskák, ruhák és divatcikkek, italok és ételek piaca tartozik ide.
Miért érdemes ebbe az iparágba befektetni? Egyrészt mindenkinek világos, hogy a márkás presztízscikkek extraprofitot tartalmaznak. Egy Louis Vuitton nôi táskát elôállítani alig valamivel drágább, mint egy hasonló minôségût – márka nélkül. De a márkanév miatt sokszor drágábban lehet eladni.
A márkás cikkek piaca ráadásul stabil: nagyon nehéz erre a piacra betörni, hiszen egy presztízsmárka felépítése, minimum évtizedekbe telik, de inkább egy évszázadba... (Ez a stabilitás titka.)

Mindemellett a presztízsmárkák piacát példátlan ütemû fellendülés jellemzi. A világ kiegyenlítôdése miatt számtalan újabb és újabb „újgazdagok” támadnak Kínában, Indiában, Oroszországban, és ez a réteg hatalmas felvevôje a luxuscikkeknek.
Ezek az emberek, ezekkel a márkákkal bizonyítják a gazdagságukat. (A klasszikus vicc szerint két újgazdag orosz találkozik. – Mennyiért vetted a nyakkendôdet? – Ezer dollárért. – Meg vagy ôrülve? Ismerek egy boltot, ahol ugyan ezt ezerötszázért is megkapod!) Csak csendesen jegyzem meg: a presztízsmárkák világforgalmának 40%-át már ma Kína hozza.

Összefoglalva: mindig vannak jó befektetési lehetôségek. Ezek megtalálásához, azonban nagyon sokat kell tudni, és bizony ehhez nem árt szakember segítségét igénybe venni. De szerintem megéri...

Dr Tóth András

Forrás: Az Üzlettárs

Kérdése van a cikkhez? Írja meg az Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. e-mailcímre!

Szeretne díjmentesen konzultálni szakértőinkkel? Érdekli, hogy lehet ezt gyakorlatba ültetni a saját cégében?

Cégtárunk tagjaként erre IS jogosult egész évben! Részletekért kattintson ide →

További cikkeket a témában a "Vezetői túlélőcsomag" rovatunkban olvashat →