Közgazdász: a magyar gazdaság alkalmazkodik a globális átrendeződéshez Nyomtatás
2016. március 04. péntek, 00:00

Globális átrendeződés zajlik a világban a hatalmi centrumok között, aminek van gazdaságpolitikai hatása is, ehhez pedig a magyar gazdaság alkalmazkodott - mondta Pesuth Tamás közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára az M1 aktuális csatornán.

Pesuth Tamás azzal kapcsolatban beszélt erről, hogy pénteken az Európai Bizottság közzétette a tagállamok gazdasági helyzetét, gazdasági reform-intézkedéseit értékelő országjelentését, amelyben több ponton is elismerte a pozitív változásokat, kiemelve a magyar gazdaság általános állapotának javulását.


A közfoglalkoztatási programról, amelyet első ízben nem vitatott a bizottság, azt mondta, a közmunkaprogram elsősorban nem hatékonysági, hanem kulturális kérdés volt, a munkához való hozzáállást kellett megváltoztatni a lakosság bizonyos részénél.
A közgazdász beszélt arról is, hogy a korábbi neoliberális gazdaságpolitika megbukott a válság hatására, és új közgazdasági gondolkodás van kialakulóban, aminek lényege, hogy nem lehet elvonatkoztatni a társadalmi szempontoktól.
Hozzátette, a gazdaságban szerkezeti átalakulásra van szükség, mert a nyersanyag alapú iparra nem lehet építeni hosszútávon, a gazdaságpolitikai célokat a tudásalapú gazdaságnak kell alárendelni.

Forrás: MTI
Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint
13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo
rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás.

Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14.
 

Weboldalunk cookie-kat használ annak érdekében, hogy jobb felhasználói élményt biztosítson azáltal, hogy a cookie-k megjegyzik a személyes beállításait. További információkért olvassa el az Adatkezelési Szabályzatunkat.

A fentiekket egyetértek.