Drágul a magyar dolgozó Nyomtatás
2017. március 29. szerda, 00:00

Egyre több a betöltetlen álláshely Európában, Magyarország pedig az élmezőnyben jár, ami miatt nálunk növekednek az egyik leggyorsabb mértékben a munkaerőköltségek.


A világgazdaság válság óta nem volt annyi betöltetlen álláshely az Európai Unióban és az eurózónában, mint tavaly. Az Eurostat adatai szerint az EU-ban 1,8 százalékos volt az üres álláshelyek aránya a tavalyi negyedik negyedévben, a valutaövezetben pedig 1,7 százalékot mértek. Magyarországon az EU-átlagnál magasabb, 1,9 százalékos volt a ráta, ennél csak hat tagállamban mutattak ki magasabb arányt. (Csehországban mérték a legmagasabb arányt, 3 százalékosat, míg Görögországban a legalacsonyabbat, 0,3 százalékot.)

Magyarországon 2016 végén 55 ezer üres álláshelyet tartottak nyilván, ami több mint 11 ezres növekedés az előző év azonos időszakához képest. A munkaerő iránti kereslet folyamatosan növekszik, miközben a vállalatok és szakmai szervezetek arra panaszkodnak, hogy nem találják meg a képzett dolgozókat. A vállalatok a fizetések emelésével próbálják megtalálni a megfelelően képzett szakembereket, ennek következtében a tavalyi utolsó három hónapban 6,3 százalékkal nőtt a munkaerőköltség 2015 negyedik negyedévéhez képest, ennél gyorsabban csak négy országban drágult a dolgozók foglalkoztatása. Romániában 12 százalékkal emelkedett, Litvániában is két számjegyű növekedést láthattunk, de Lettországban és Bulgáriában is 8 százalékos emelkedést tapasztalt az Eurostat. Az EU-átlag két százalék alatti, vagyis a régiós országokban jóval gyorsabban nő a munkaerőköltség, ezt pedig nem olyan lépések okozzák, mint az adóemelések, hanem a fizetések gyors növekedése.

Magyarországon azonban az egy órára jutó munkaerőköltség ezzel együtt is relatíve alacsony. Habár összehasonlító adatok csak 2015-ig állnak rendelkezésre, akkor 7,5 euróba került egy magyar dolgozó foglalkoztatása (a bérével és a közterhekkel együtt), ami mélyen alatta marad az EU 25 eurós átlagának, és csak Lettország, Litvánia, Románia és Bulgária volt mögöttünk. Igaz, az egy főre jutó GDP-ben és termelékenységben előttünk járó Szlovákiában és Csehországban is „csak” 10 euróba került az egy órára jutó munkaerőköltség, a hozzánk hasonló fejlettségű Lengyelországban 8,6 eurót tett ki. Innen nézve a magyar bérek felzárkózása folytatódhat, a cégek növekedése szempontjából a kérdés már leginkább az, hogy lesz-e elég hadra fogható munkaerő magasabb bérek mellett.

KSH adatai alapján a feldolgozóiparból 15 ezer munkavállaló hiányzott tavaly október és december között, ami 3 ezerrel több az egy évvel korábbinál. Még kellemetlenebb a helyzet az építőiparban, ahol a termelés robbanására lehet számítani a tavalyi hanyatlás után, itt 2500-an hiányoznak a 2015. negyedik negyedéves 1500 után. (A számok jelentősen alulbecsültek, mert csak a bejelentett álláshelyeket számlálják, de a tendencia egyértelműen növekvő.) Az építőiparban a cégek 40-50 százaléka panaszkodik munkaerőhiányra mint a termelés elsődleges gátjára, ezért kérdés, hogy a beömlő EU-forrásokkal és a lakásépítési boommal egyszerre hogyan küzd meg az ágazat. Az üres álláshelyekre vonatkozó adatok alapján súlyos a munkaerőhiány a kereskedelemben, a vendéglátásban, a szállítás-raktározás ágazatban, de az adminisztratív munkára sem igazán találnak megfelelő munkavállalót.

A feldolgozóiparban már a cégek 75 százaléka panaszkodott arra az idei első negyedévben, hogy a termelés legfontosabb korlátja a munkaerő hiánya. Az Eurostat felmérése szerint egy negyedévvel korábban még 71 százalékon állt a mutató, az egy évvel korábban pedig 50 százalékot mértek. A szolgáltató szektorban azonban a július–szeptemberi 40 százalékról 30-ra csökkent az arány. Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza szerint ez akár már a jelentős idei béremelések hatása is lehet, de korántsem biztos, hogy tendenciaszerű lesz a csökkenés.


Idén is érdemben nőnek a keresetek
Magyarországon idén várhatóan érdemben tovább emelkednek a keresetek s ezekkel együtt a munkaerőköltségek, amelyeket a minimálbér, a garantált bérminimum, valamint a munkaerőhiány okozta béremelések hajtanak. Januárban 10 százalékkal nőttek a keresetek, és elemzők szerint az egész évben hasonló dinamikára lehet számítani, a költségek növekedését azonban részben kompenzálja a járulékcsökkentés.

Forrás: Világgazdaság Online

Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint
13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo
rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás.

Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14.
 

Weboldalunk cookie-kat használ annak érdekében, hogy jobb felhasználói élményt biztosítson azáltal, hogy a cookie-k megjegyzik a személyes beállításait. További információkért olvassa el az Adatkezelési Szabályzatunkat.

A fentiekket egyetértek.