Válságkezelés új módszerekkel II. Nyomtatás
2009. március 11. szerda, 06:53

Az elméletek megdőltek,

avagy, aki túl akarja élni a válságot dobja ki a tankönyveket!

Második Rész

elméletek megdőltekBetöltetlen állások ezrei, cégek, amelyek munkaerő felvételre és béremelésre készülnek. Ezek a Manpower Magyarország „Lehetőségek a válságban” kutatásának legmeglepőbb eredményei, amelyet a magyar gazdaság piacvezető társaságainak körében végzett. A megkérdezettek többsége nem állami támogatásokra, hanem döntésekre vár. A kutatás eredményeiből az látható, hogy a megkérdezett magyar cégeknek, függetlenül az iparágtól, árbevételtől és a foglalkoztatottak számától nincs egységes válságkezelési stratégiája, az atipikus foglakoztatási formák iránt, mint például a kölcsönzés, nőtt az érdeklődés.


3. A válságkezelés elengedhetetlen feltétele a kormányzati támogatási rendszer biztosítása.

Mindig kiemelt visszhangot kapnak a mindenkori kormányok válságsegítő intézkedései, ahol az előzetes feltételezések szerint Keynes-i szemléletnek megfelelően az állami beruházási, támogatási rendszer az, ami az általánosan elvárt állami szerepvállalás. Ettől eltérően a mai döntéshozók jellemzően nem ezt a szerepet várják az államtól. A válaszadók több, mint 40%-a tudatosan nem tervezi ezen források használatát. Ezt a magas adminisztrációs terhekkel, a túlzott kötelezettségvállalással, vagy a források elérhetőségében és hatékonyságában való kételkedésével magyarázza.

A statisztikák mellett a cégek olyan összefüggésekre is felhívták a figyelmet a támogatások lehívásával szemben, mint a reputáció, a tulajdonosi szemlélet és a kötetlen vállalati taktika fenntartása a versenypiacon.

Érdekes, hogy a támogatásokra és a képzésekre, a területi bontásokra vonatkozó statisztikáink semmiféle korrelációt nem mutatnak. Ez szintén azt a feltevést támaszthatja alá, hogy a piac egy egységes feltételrendszerben látná a hatékony állami támogatást. A szabad szöveges válaszok többsége itt a közterhek csökkentését jelölte meg a támogatások biztosításával szemben. Úgy tűnik, a piaci szereplők érettnek és önállónak érzik magukat ahhoz, hogy a munkahelyek védelmében saját erőből hozzanak stratégiai döntéseket és az államtól nem segítséget, csupán kedvezőbb, a kritikus időszaknak megfelelő piaci feltételeket kíván.
Az elemzés alapján a Manpower három olyan tényezőt azonosított mely feltételezhetően fontos eleme a megkérdezett cégek a válságkezelési stratégiájának:elméletek megdőltek

BIZTONSÁG: Nyílt, őszinte és következetes kommunikációval gyorsan végrehajtani a szükséges intézkedéseket. A biztonságérzetet minél hamarabb újbóli helyreállítása a helyesen megválasztott foglalkoztatási formák bevezetésével a bérek stabilan tartásával (lehetőség szerint minimális emelésével). Az esetleges periodikusan jelentkező vagy átmeneti, munkaerőigényt nem a törzsállomány bővítésével, hanem egyéb külső forrásból érdemes megoldani (kölcsönzés, részmunkaidős foglalkoztatás, munkakör megosztás), felkészülten, szervezett keretek között.

LEHETŐSÉG: Költségcsökkentéssel egy idő után nem tud tovább működni a vállalat. A válság mindenkit egyformán érint a legtalpraesettebbek azok, akiknek esélyük van győztesként kikerülni a válságból, vagy megőrizni vezető pozíciójukat. Úgy tűnik, hogy vannak szektorok ahol többen a kivárást, megfigyelést tartják célravezető megoldásnak, növekedéssel nem tudnak vagy még nem mernek tervezni. Feltételezhetően (erre konkrétan nem tért ki a felmérés) a cégek munkavállalói oldalról is elvárják a mobilitást és a flexibilitást és a cél érdekében történő kompromisszumkészséget. A kérdőívre adott válaszok alapján a cégek lehetőség szerint megőrzik, és kompromisszumkészségért cserébe a válság ellenére is bővítenének munkahelyeket és képeznék is alkalmazottaikat.

FELTÉTELRENDSZER: A válaszadó cégek többségének érett piaci magatartásából arra lehet következtetni, hogy olyan, hosszú távú, külső segítségektől mentes megoldásokat próbálnak találni, amelyek saját erőből fenntartható, a válságot követő időszakban pedig szabadságot és versenyelőnyt biztosító stratégiai elemként tudnak funkcionálni. Ezért kevésbé rendezkednek be az állami támogatások nyújtotta források felhasználására, illetve ezeknek a felhasználását nem a válságkezelésre, hanem fejlesztések, know-how és innovációs célok támogatására használják fel.
Az elmúlt évtizedekben a humán tőke egyre elfogadottabb, majd egyre fajsúlyosabb elemévé vált a vállalatok üzletpolitikájának és stratégiájának. Az emberi erőforrás menedzsment stratégiai szintre emelkedésével a sikeres vállalati működés meghatározó eleme lett a megfelelő humánpolitikai eszköztár megismerése és kihasználása. Talán éppen ezért, az üzleti szféra szereplőinek egybehangzónak tűnő véleménye, hogy a 2008 második felében kezdődő globális gazdasági válság egyik kulcsterülete a munkaerőpiac és emberi erőforrás gazdálkodás.

Forrás:
Manpower


A Lépéselőny Virtuális Irodaház üzleti közösség, az üzleti partner keresésre alkalmas cégtár, szakmai tudakozó. Legyen a célja új vevő szerzés, értékesítés – a Lépéselőnnyel a bevétel és a haszon nem marad el. A magyar gazdaság szereplői közti üzleti kommunikáció, a gazdasági ismeretek gyakorlati alkalmazásának terepe. Lényeges, gyakorlatban használható információk egy helyen a fő HR és munka témákban: munkaerő, erőforrás fejlesztési, bérszámfejtés, munkaügy, TB. A szakügyintézők, szakmenedzserek, ügyintézők, fejlesztési tanácsadók kincsesbányája, akik a gazdálkodási kar, illetve a menedzsment kézikönyvek elvégzése után gyakorlati ötletek tárházát találják a tréning, állás interjúk, önéletrajz kezelés, munkaerő-felvétel, képzések, coaching, teljesítmény menedzsment témákban.
 

Weboldalunk cookie-kat használ annak érdekében, hogy jobb felhasználói élményt biztosítson azáltal, hogy a cookie-k megjegyzik a személyes beállításait. További információkért olvassa el az Adatkezelési Szabályzatunkat.

A fentiekket egyetértek.