Minden emberre alkalmas sorrend nincs, minden pozíció és munkaadó más-más beállítottságú munkavállalót szeretne sorai között tudni. A preferenciák egy-egy személyiségjegy együttesre is utalnak. Melyek ezek? Vegyük sorra ezeket.

Hogy lássuk a különbségeket, adjunk mindegyiknek egy alapszint ismertetőül. Az a jelölt, akit csak az anyagiak motiválják, legyen a kék a hidegség megjelenítője, akit a feladat ösztönöz a sárga, hiszen örömét leli a munkájában, és neki mindig süt a nap, végül az emberi elismerésre vágyó személy viselje a piros színt, hiszen szívéből cselekszik munkája során.
Az, hogy munkánk során milyen színtűek leszünk, már a belépés előtt eldől. Emlékezzünk, már az iskolában különböző jellemű nebulókkal koptattuk együtt a padot. Volt az eminens, aki mindig kitűnt a többi közül, mindig kész volt a házi feladata, találkozhattunk olyanokkal is, akik közepesen teljesítettek, mert a készülés hiányát gyakorlati tudásukkal és tapasztalataikkal pótolták.
Nincs rossz motiváció, csak különböző pozíciókra alkalmas személyiség. Senkit sem szabad elítélni, azért mert szívvel végzi munkáját vagy csak a jutalékért kel fel minden reggel.

Miért színes a világ? Játszunk egy kicsit a színekkel. A tehát piros színű emberek szívükből cselekszenek fontos számukra, hogy jól érezzék magukat a munkahelyükön. Minden áron meg akarnak felelni minden elvárásnak. Ez a mentalitás általában az iskolás években jól tanuló illetve a vidéki származású munkavállalókra jellemző. Ma még mindig látható, a vidékiek úgy érzik, bizonyítaniuk kell, kétszer annyit teljesítenek, mint társaik. (határainkon kívüli munkavállalóknál erősödik a hatás).
A Sárga jellemek feladat orientáltak, akkor érzik jól magukat, ha kihívás előtt állnak, szinte üveghegyként tornyosulnak az asztalukon a feladatok, örömmel tölti el őket, ha befejeznek valamit és már a következő megbízás, lebeg a szemük előtt. Nagyfokú kreativitással rendelkeznek mindig az innováció, az új dolgok felé mutatnak.
S végül a kékek, aki szinte mindegy, hogy mit csinálnak, csak financiális eredménye legyen tevékenységüknek, sokszor nem foglalkoztatja őket a munkakörnyezet sem. Csak feketén-fehéren látják a világot, értékrendjük a rentábilis/nem rentábilis érték-duállal jellemezhető.

Miért fontos ez számunkra? Nézzünk körül, kikkel dolgozunk együtt? Gondoljuk végig, kit lehet alkalmas a megüresedett pozícióra? Több dimenziót kell vizsgálnunk. Előfordul az, hogy bizonyos szakterületek indokolják hogy kékek legyünk, vagy sárgák, az is fontos lehet, hogy bizonyos szervezeti szinten milyen jellem áll. Tapasztalataim alapján csak erős elkötelezettséggel lehet valaki recepciós, illetve banki tisztviselő, hiszen az ügyfelekkel való bizalom kialakításának első lépcsőfoka hogy ő is higgyen abban, amit csinál. A narancssárga emberek már látják a kihívást a munkájukban, de inkább hosszú, mint rövidtávon. A sárgák a feladatorientáltak, hisznek magukban és a tudásukban egyaránt. Ez általában a műszaki, ill. kiemelten a mérnöki pozíciókra jellemző. A Zöldek már vezetőbb típusok, látják munkájuknak eredménye van, amely akár anyagi előnyökben is megjelenhet. A kék emberek az értékesítő/ vezető típus, akiket elsősorban a jutalék motivál, nem véletlenül kapják fizetésüket ebben az osztott konstrukcióban.

Munkám során sokszor tapasztalom, az emberek nem merik bevallani preferenciájukat. Elsősorban a feladatokat tartják fontosnak, vagy a munkahelyi környezetet és csak a végén hallható „és hát ugye pénzből él az ember”. Pedig ha egy értékesítői pozícióra pályázó jelöltet első sorban nem a pénz motivál, akkor már komolyan elgondolkodhatunk, hogyan fogja hozni az eredményeket?
Munkahelyünkön is különböző emberekkel dolgozunk együtt. Vegyük fel szivárvány szemüvegünket és nézzünk körül, kivel dolgozunk együtt. Ismerjük meg egymást ebből az aspektusból is. Hiszen egy vezetőnek fontos lehet, hogy mivel tudja jobb eredményre ösztönözni munkatársait. Mindjárt tudja kinek elég egy jó szó, kinek kell kihívó, esetenként megoldhatatlannak tűnő feladatot adni, és ki lehet az, aki magasabb juttatással vehető rá jobb és jobb teljesítményre.

Hogy én milyen színű vagyok? Az maradjon az én titkom. Hogy Ön milyen? A cikk végére talán világossá vált. Arra kérem, most álljon fel és nézzen körül munkatársai között! Ön is látni fogja színes a világ…

Filáj Gábor

Forrás: Tesk Tanácsadó Kft.

Kérdése van a cikkhez? Írja meg az Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. e-mailcímre!