Trenkwalder: a munkaerőhiány sokat lendített a munkaerő-kölcsönzési piacon is Nyomtatás
2016. szeptember 12. hétfő, 00:00

Csaknem 20 százalékkal, 125 ezerre nőtt a munkaerő-kölcsönzőkkel munkajogi kapcsolatban álló munkavállalók száma 2015-ben, a Trenkwalder személyzeti szolgáltató cég tapasztalatai szerint már nemcsak szezonális munkákra, hanem a munkaerőhiány miatt kieső munkaerő pótlására is gyakrabban kölcsönöznek a cégek.


Az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közlemény szerint tavaly a kölcsönzött munkaerő 19 százalékát át is vették saját állományba.
A Nemzetgazdasági Minisztérium statisztikáit idézve kifejtik, hogy a munkaerő-kölcsönzés továbbra is a fizikai munkakörökben jellemző foglalkoztatási forma: a kölcsönzöttek 88,4 százaléka főként betanított és szakmunkát végez, ők elsősorban a feldolgozóiparban kaptak munkát. A szellemi foglalkoztatottak elsősorban az adminisztratív (ügyintézői, ügyviteli) szolgáltatások területén látnak el feladatokat.
A kölcsönzött munkavállalók többségét, 91 százalékát teljes munkaidőben alkalmazták tavaly, és az összes foglalkoztatott 81 százalékával határozatlan idejű munkaszerződést kötöttek a munkaerő-kölcsönző cégek, ami azt mutatja, hogy egyre több kölcsönzött munkavállaló folyamatosan állásban marad - hívja fel a figyelmet a Trenkwalder.
Magyarországon közel 1100 munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó céget tartanak nyilván, ám a piac erősen koncentrált: a teljes piac tavalyi nettó árbevételének (202 milliárd forint) 28 százalékán a lista élén álló három szereplő (Prohumán, Trenkwalder, Adecco) osztozott.

Forrás: MTI
Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint
13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo
rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás.

Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14.
 

Weboldalunk cookie-kat használ annak érdekében, hogy jobb felhasználói élményt biztosítson azáltal, hogy a cookie-k megjegyzik a személyes beállításait. További információkért olvassa el az Adatkezelési Szabályzatunkat.

A fentiekket egyetértek.