A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kiadott jelentése szerint a 2017. november-2018. januári időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 436 ezer volt, 35 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 1,2 százalékponttal 68,7 százalékra emelkedett. A munkanélküliek átlagos létszáma az egy évvel korábbihoz képest 24 ezerrel, 174 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,5 százalékponttal, 3,8 százalékra csökkent. A foglalkoztatottak száma 12 ezerrel, a ráta 0,1 százalékponttal elmaradt a tavalyi negyedik negyedéves adatoktól, a munkanélküliek száma 2 ezerrel tovább csökkent, a ráta a tavaly szeptember-novemberi időszakban elért történelmi mélypontján maradt.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, arra hívta fel a figyelmet, hogy a munkaerőpiac egyre inkább közelíti a teljes foglalkoztatottságot, ezért látványos javulásra a továbbiaban nem lehet számítani. A munkanélküliségi ráta és a foglalkoztatottság is hónapról hónapra egyre kisebb mértékű javulást mutathat majd. A foglalkoztatottak számában november-januárban bekövetkezett enyhe havi csökkenés elsősorban szezonális okokkal magyarázható, de a létszám így is historikusan magas. Az ING várakozása szerint a második negyedévben a mutató ismét lassú emelkedésnek indulhat. A vállalatok számára a munkaerőhiány jelenti a legfőbb munkaerőpiaci kihívást, ami további béremeléseket jelent. Az idei év végén a munkanélküliségi ráta 3,6 százalék körül alakulhat, ami nagyjából 8 százalékos nettó béremelkedéssel párosulhat - prognosztizálta az ING elemzése.

Horváth András, a Takarékbank elemzőjének kommentárja rámutatott ara, hogy a legjobb munkavállalási korú, 20-64 éves korosztály 73,8 százaléka dolgozott, ami már érdemben meghaladja az EU28-ak 71,1 százalékos arányát, de további erőfeszítésekre van szükség a cseh gazdaság 76,7 százalékos mutatójának eléréséhez. A munkaerőhiányról szóló folyamatos hírek ellenére a magyar gazdaság továbbra is közel 600 ezres munkaerőtartalékkal rendelkezik a dolgozni szándékozó inaktívak, a közfoglalkoztatottak, a külföldre ingázók és a munkanélküliek számát tekintve. A foglalkoztatás bővülésének lassulása arra utal, hogy egyre kevesebb a szakképzett, aktívan bevonható potenciális munkavállaló a magyar munkaerőpiacon és a munkaerő jelenlegi képzettségi szintjén kezdi elérni a csúcsát a foglalkoztatottság. Így még hangsúlyosabbá válik az oktatás fejlesztésének és a leszakadó rétegek oktatásba bevonásának kérdése. Emellett közszférából több tízezer magasan képzett munkavállaló versenyszférába való átvezetésére lenne szükség az egészségesebb hazai foglalkoztatási szerkezet érdekében.

A Takarékbank előrejelzése szerint a foglalkoztatottak száma a rendszerváltás óta először várhatóan a nyári hónapokban fogja átlépni a 4,5 milliót. A munkanélküliségi ráta tavaly éves átlagban 4,1 százalék lehetett, míg 2018-ban várhatóan 3,9 százalékig süllyed. A képzett munkavállalók hiánya lassíthatja a növekedést, de ez egyben a termelékenység és a hatékonyság fokozását illetve a munkaerőt kiváltó beruházások felfuttatását kényszeríti ki. A szűkös munkaerő-kínálatból eredő további erőteljes reálbér növekedés pedig tovább ösztönzi a lakossági beruházásokat és a fogyasztást.

Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője azt állapította meg, hogy a munkaerőpiac eljutott a közgazdasági értelemben vett teljes foglalkoztatottság állapotába, ami a gazdaság ciklikus fellendülésének köszönhető. A munkanélküliségi ráta idén tovább csökken, a csökkenés mértéke azonban csekély lehet, tette hozzá. A feszes munkaerőpiac tovább hajthatja az átlagkeresetek emelkedését, így a belső keresletnek a tavalyihoz hasonlóan idén is fontos szerepe lesz a GDP növekedésében. Van még bőségesen tér ahhoz, hogy a munkaerőpiac a jelenleginél is jobb állapotba kerüljön, hiszen egyrészt a gazdaságilag nem aktívak száma még mindig meghaladja a 2 millió 800 ezret, másrészt a mennyiségi mutatókon felül a munkaerő és a munkaerőpiac minőségének javulását is érdemes lenne célzott gazdaságpolitikai eszközökkel segíteni, hogy javuljon a magyar gazdaság versenyképessége és növekedési potenciálja.

Forrás: MTI